Bevezető a ReS-Food képzésbe humanitárius szervezetek számára
A humanitárius szervezetek jelentős szereplők az élelmiszer-adományozásban. Az ezekben a szervezetekben tevékenykedő emberek teljeskörű informálása az élelmiszerpazarlásról pedig döntő jelentőségű. A tananyagnak ezen része kifejezetten e szervezetek szakemberei és önkéntesei számára készült, akik elkötelezettek az élelmiszerhulladék csökkentésében, az élelmiszerfelesleg megmentése által.
Az olvasó megismeri, hogy mit tehet a felesleges élelmiszerrel, milyen szerepet játszik ebben az élelmiszerbiztonság és az adományozók közössége. A modulok a non-profit szervezetek minőségirányításának alapvető tényezőit tárgyalják, beleértve az élelmiszerbiztonsági szabványokat, logisztikát, valamint a vonatkozó szabályok és rendeletek elemzését.
E modulok további célja, hogy megfelelő eszközökkel lássák el a humanitárius szervezetek munkatársait, hogy könnyebben kapcsolatba léphessenek és működjenek együtt az élelmiszerfelesleggel rendelkező vállalkozásokkal az élelmiszerhulladék megelőzése érdekében. Megismerhetjük a jótékonysági szervezetek élelmiszer-adományozás során felmerülő kihívásait, melyekre megfelelő stratégiákat találunk. A gyakorlati példák és az olyan innovatív kampányok, mint a „Mentsd meg a „csúnya ételt” és a „Dobd be az aprót” kreatív megoldásokat nyújtanak az élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Végül az olvasó olyan ismeretekkel és eszközökkel lesz felvértezve, amelyek segítségével megtanulja kezelni az élelmiszerfeleslegeket, és elősegítik a fenntartható gyakorlatok kialakítását.
MODUL 1: ÉLELMISZERFELESLEG
Az élelmiszertermelés és -fogyasztás korábbi gyakorlatai és szokásai nagy mennyiségű élelmiszerpazarláshoz vezettek. Világszerte a megtermelt élelmiszerek akár egyharmadát is kidobják. Ezért az élelmiszerpazarlás az egyik olyan fő probléma, amelyet meg kell oldani az élelmiszertermelés és -fogyasztás fenntarthatóságának elérése érdekében.
Élelmiszerfelesleg az élelmiszer-ellátási lánc minden pontján keletkezik, a termelőtől a felhasználóig. Élelmiszerfeleslegről akkor beszélünk, ha az élelmiszerek mennyisége, elérhetősége és tápanyagigénye meghaladja az élelmiszerek iránti valós keresletet. Az így
keletkező élelmiszerfelesleg általában élelmiszerhulladékká válik, amely korunk egyik globális problémája, ahogyan azt az 1. ábra mutatja.
Az élelmiszerfelesleg újraelosztása javítja az élelmiszerek elérhetőségét azok számára, akik nehezen jutnak tápláló ételekhez, ami javítja az egészségi állapotot és a jólétet, és csökkenti az élelmiszerpazarlást. Az élelmiszertermelők, -forgalmazók, -kereskedők, -kiskereskedők, -fogyasztók és humanitárius szervezetek közötti együttműködés javítja az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyságát és szervezettségét. Az ilyen partnerségek elősegítik az élelmiszerfelesleg felhasználásának és újraelosztásának innovatív megoldásait, optimalizálják az erőforrások felhasználását és minimalizálják az élelmiszerpazarlást. Az ilyen kapcsolatok kialakítása javítja az erőforrások általános hatékonyságát (kihasználtságát) az élelmiszer-ellátási láncon belül. Az élelmiszerfelesleg újraelosztásának problémája csak holisztikus megközelítéssel és az élelmiszer-ellátási láncon belüli valamennyi érdekelt fél együttműködésével oldható meg. A problémát az egész folyamat összetettsége jelenti, mivel nem lehet pontosan megjósolni a keletkező élelmiszerfelesleg mennyiségét. Az élelmiszerfelesleggel rendelkező vállalkozások beazonosításával célzott terveket lehet készíteni a felesleges élelmiszerek felhasználására, újraelosztására és a hulladék csökkentésére.
Az élelmiszeradományok kezelése nagyon fontos a hatékony elosztás és a pazarlás csökkentése érdekében. Az élelmiszerbankokkal, jótékonysági szervezetekkel és más érintett szervezetekkel való partnerségek elengedhetetlenek a hatékony koordinációhoz.
Ezenkívül a vállalkozásnak/szervezetnek szabványos működési eljárásokat (standard operation procedures - SOP) kell kidolgoznia az adományozott élelmiszerek kezelésére, tárolására és elosztására, és megbízható mechanizmusokat kell bevezetnie az adományozott élelmiszerek mennyiségének, minőségének és felhasználásának nyomon követésére és értékelésére. Végül értékelni kell az élelmiszerpazarlás csökkentésének hatását és az adományozott élelmiszerek elosztási hatékonyságát. Az ételkészítés során keletkező élelmiszerfelesleg leggyakoribb okai a túltermelés, a számítási hiba, a minőségellenőrzés és az emberi hiba. A fenti tényezők az ételkészítés tervezésének, koordinációjának és pontosságának hiányosságaira utalnak. A megfelelő étkezéstervezés tehát jelentősen csökkentheti az élelmiszerfelesleg előfordulását.
Az élelmiszerfelesleget típus szerint kell kategorizálni, pl. gyümölcs, zöldség, tejtermék, gabona vagy készétel. Ez a kategorizálás segít jobban megérteni az élelmiszerfeleslegek jellegét, és megkönnyíti a célzott újraelosztást. A Ho.Re.Ca. ágazatból, szupermarketekből és más élelmiszerláncokból származó élelmiszerfeleslegek leggyakoribb típusai a következők: romlandó élelmiszerek, nem romlandó élelmiszerek, készételek, pékáruk, többlet alapanyagok és többletkészletek.
Ahhoz, hogy sikeresen bevonjuk azokat a vállalkozásokat, amelyek élelmiszerfelesleggel rendelkeznek, és hajlandóak és képesek hozzájárulni az élelmiszerfelesleg újraelosztási tevékenységekhez, a cégek azonosításának, a cél közlésének és a vállalkozás kiválasztásának szisztematikus módszerét alkalmazzuk. Egy ilyen együttműködési stratégia segít kiépíteni az élelmiszerfelesleggel rendelkező vállalkozások erős hálózatát, és biztosítja az igazságosabb, fenntarthatóbb és hulladékmentesebb élelmiszerrendszer létrejöttét, miközben csökkenti az éhínséget és hozzájárul a környezet védelméhez.
A Ho.Re.Ca. ágazatban, a szupermarketekben és az élelmiszerláncokban felesleges élelmiszerrel rendelkező vállalatok azonosításáért általában jótékonysági szervezetek, élelmiszerbankok, nonprofit kormányzati szervezetek (NGO-k) vagy más, az élelmiszerek visszanyerésében és újraelosztásában részt vevő szereplők felelősek. A felesleges élelmiszerrel rendelkező vállalkozások kiválasztásánál az egyik legfontosabb tényező a szigorú élelmiszerbiztonsági és higiéniai előírások betartása az adományozott élelmiszerek minőségének és biztonságának biztosítása érdekében. Átláthatóságra van szükség a gyártási folyamatok, az összetevők eredete és a felhasznált adalékanyagok és tartósítószerek tekintetében is.
Az adományozott élelmiszerek biztonságának és elfogadhatóságának biztosítása érdekében elengedhetetlen a Ho.Re.Ca. szektorból, a szupermarketekből és más élelmiszerláncokból származó élelmiszerfeleslegekre vonatkozó minőségi kritériumok meghatározása és feltérképezése. A minőségi paraméterek azonosítására és nyilvántartására szolgáló megbízható eljárások bevezetésével a jótékonysági szervezetek, élelmiszerbankok és NGO-k biztosítani tudják, hogy a Ho.Re.Ca. szektorból, a szupermarketekből és más élelmiszerláncokból származó élelmiszerfelesleg megfeleljen a rászorulóknak történő újraelosztáshoz szükséges biztonsági és minőségi előírásoknak.
Az élelmiszerbiztonság alapvető fontosságú a minőség szempontjából, és azért vezették be, hogy növeljék a fogyasztók fogyasztott élelmiszerekbe vetett bizalmát. Az élelmiszerek olyan kezelésére, elkészítésére és tárolására vonatkozó feltételekre és eljárásokra utal, amelyek megakadályozzák az élelmiszerek szennyeződését, és ezáltal csökkentik az élelmiszerekkel kapcsolatos megbetegedések lehetőségét.
Az élelmiszerek biztonságán túlmenően az élelmezésbiztonság másik aspektusa, hogy minden ember számára biztosítani kell az élelmiszerekhez való hozzáférést. Az 1996-ban Rómában tartott Táplálkozási Világgazdasági Fórumon arra a következtetésre jutottak, hogy az élelmezésbiztonság akkor valósul meg, ha minden ember bármikor elegendő mennyiségű biztonságos és tápláló élelmiszerhez tud hozzáférni, mellyel kielégítheti táplálkozási szükségleteit, és aktív és egészséges életet élhet.
Az élelmiszer akkor tekinthető emberi fogyasztásra alkalmasnak, ha rendeltetésszerű fogyasztása esetén nincs káros hatása az emberi egészségre. Az első lépés olyan általános minőségi iránymutatások kidolgozása, amelyek leírják a többletélelmiszerek minőségének értékelésére szolgáló konkrét paramétereket. A legfontosabb tényezők közé tartozik a kinézet, a textúra, a szag, az íz, a csomagolás sértetlensége, a lejárati idő és az esetleges jogi követelmények. A minőségi iránymutatások megalkotásához az élelmiszerbiztonsági szakértőkkel, a szabályozó hatóságokkal és az ágazati/ipari érdekelt felekkel való együttműködés elengedhetetlen a megbízható és releváns minőségi paraméterek megállapításához. A fogyasztók érdekeinek védelme és a lehető legjobb tájékoztatása érdekében különböző mechanizmusokat alkalmaznak, mint például a jogi szabályozás, a gyakori ellenőrzések, az élelmiszerek egyértelműbb címkézése és a biztosítási rendszer bevezetése. Mindezek célja az élelmiszerek minőségének javítása.
A minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek lehetnek kötelezőek (pl. HACCP - veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok) vagy önkéntesek (ISO 22000 - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, IFS - Nemzetközi Élelmiszerszabvány és BRC - Brit Kiskereskedelmi Konzorcium). A HACCP egy nemzetközileg kötelező érvényű, szisztematikus módszer az élelmiszer-veszélyek azonosítására, értékelésére és ellenőrzésére, amely minden más élelmiszer-minőségi és -biztonsági rendszerbe integrálódik. Az ISO 22000 szabványsorozat az élelmiszeripar azon igénye nyomán született meg, hogy egy olyan nemzetközi szabványt hozzanak létre, amelyet minden országban elfogadnak és elismernek, és amely az élelmiszerbiztonság irányításával foglalkozik a teljes láncban - "a tanyától a tányérig". Az IFS szabványt német, francia és olasz kiskereskedelmi láncok dolgozták ki azzal a céllal, hogy ellenőrizni tudják a nagy kiskereskedelmi láncok márkáinak gyártóit. Ez a szabvány egyesíti a HACCP elveit a minőségirányítási rendszer követelményeivel és a higiéniai előírásokkal. A BRC technikai szabványt azért fejlesztették ki, hogy segítse a kiskereskedőket a fogyasztók védelmére 2. ábra.
vonatkozó jogi kötelezettségeik teljesítésében. Az élelmiszerbiztonságért felelős globális ernyőszervezet a Codex Alimentarius Bizottság (CAC).
Ahhoz, hogy az NGO-k által szétosztott élelmiszerek biztonságosak, táplálóak és jó minőségűek legyenek, elengedhetetlen a minőségirányítás. A megfelelő minőségirányítás bevezetésével az NGOk javíthatják az általuk forgalmazott élelmiszer-feleslegek biztonságát, tápértékét és általános minőségét.
Az élelmiszeradományozók az élelmiszerfelesleg-adományozási lánc közvetítőin keresztül vagy közvetlenül a végfelhasználóknak adományozhatnak élelmiszert, amint azt a 2. ábra mutatja.
A minőségirányítás kulcstényezői az élelmiszerfelesleget szétosztó nonprofit szervezeteknél a következők:
Élelmiszerbiztonsági protokollok elkészítése
Az élelmiszerbiztonsági protokollokat a vonatkozó előírásoknak és ajánlásoknak megfelelően kell elkészíteni és végrehajtani. Ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a felesleges élelmiszereket megfelelően kezeljék, tárolják és szállítsák a szennyeződés megelőzése és a felesleges élelmiszerek biztonságának biztosítása érdekében.
Beszállítók értékelése
A beszállítói értékelés magában foglalja a felesleges élelmiszerek termelőinek és forgalmazóinak értékelését és kiválasztását az élelmiszerbiztonsági előírásoknak, a minőségbiztosítási folyamatoknak és a jogszabályi előírásoknak való megfelelésük alapján.
Minőségellenőrzés
Az átvett élelmiszeradomány ellenőrzésére szolgáló minőségellenőrzési eljárás magában foglalhat szemrevételezéses vizsgálatokat, hőmérsékletellenőrzést és érzékszervi értékelést a romlás, szennyeződés vagy minőségi problémák jeleinek felderítésére.
A megfelelő tárolás és kezelés prioritás!
Az élelmiszereket megfelelően kell tárolni és kezelni az élelmiszerek károsodásának vagy bomlásának megelőzése érdekében. Megfelelő tárolóhelyiségeket és felszereléseket kell biztosítani, és gondoskodni kell arról, hogy az élelmiszereket megfelelő hőmérsékleten, megfelelően rendszerezve és a kártevőktől, keresztszennyeződéstől és egyéb, a minőséget befolyásoló tényezőktől védve tárolják.
Minőségmegőrzési és lejárati idők nyomon követése
A felesleges élelmiszerek/nyersanyagok eltarthatósági idejének és lejárati idejének (3. ábra) rendszeres nyomon követése és kezelése alapvető fontosságú. A hátralévő eltarthatósági idő alapján kell rangsorolni a kiosztást, hogy a kedvezményezettek olyan élelmiszereket kapjanak, amelyek még az elfogadható fogyasztási időn belül vannak.
Szabványos működési eljárások (SOP) létrehozása
A szabványos működési eljárások (SOP) kidolgozása fontos az élelmiszer-felesleg elosztás több aspektusából: például az élelmiszerfelesleg átvétele, szétválogatása, tárolása és elosztása. Az SOP-k segíthetnek a következetesség fenntartásában és útmutatást nyújtanak az elosztásban részt vevő önkéntesek és alkalmazottak számára.
A munkatársak és önkéntesek képzése és oktatása
A munkatársak és önkéntesek átfogó képzésével az élelmiszerbiztonság, a minőségirányítás és a megfelelő élelmiszer-kezelési gyakorlatok terén biztosítható, hogy az elosztási folyamatban részt vevő valamennyi személy tisztában legyen szerepével, felelősségével és a legjobb gyakorlatokkal.
Dokumentáció és nyomon követhetőség fenntartása
Fontos a többlet élelmiszerekkel kapcsolatos tranzakciókról részletes nyilvántartást vezetni, beleértve az adományozóra, a kapott mennyiségre, a kiosztás időpontjára és a címzettre vonatkozó információkat. Ez lehetővé teszi a nyomon követhetőséget és az esetleges problémák vagy visszahívások megoldását.
A kedvezményezettek visszajelzései
Ki kell alakítani olyan mechanizmusokat, amelyek segítségével a kedvezményezettek visszajelzést tudnak adni az átadott élelmiszerfelesleg minőségéről és megfelelőségéről.
Ki a felelős az adományozott élelmiszerekért? Az élelmiszer-adományozó felelős az élelmiszer-biztonságért mindaddig, amíg az élelmiszer-adományozási lánc valamelyik közvetítője vagy közvetlen adományozás esetén a végső címzett az élelmiszert át nem veszi. Az élelmiszer-adományozási láncban a közvetítő felelős az élelmiszerbiztonságért attól a pillanattól kezdve, hogy az élelmiszert az adományozótól átveszik, egészen addig, amíg a végső címzettnek ki nem osztják.
A célcsoport és a földrajzi terület meghatározása, ahol az élelmiszergyűjtés és -elosztás zajlik, kulcsfontosságú stratégia a jótékonysági projekt tevékenységeinek tervezésénél. Az élelmiszerjótékonysági szervezetek olyan nonprofit szervezetek, amelyek élelmiszersegélyt nyújtanak az élelmezési bizonytalanságot vagy éhezést tapasztaló embereknek. A célcsoport és a földrajzi területek kiválasztása a küldetéstől, a jövőképtől és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függ. Egyes élelmiszersegélyszervezetek elsősorban bizonyos embercsoportok, például gyermekek, idősek, menekültek, hajléktalanok, alacsony jövedelműek vagy fogyatékkal élők kiszolgálására összpontosítanak. A célcsoportok heterogenitása további nyomást gyakorol a jótékonysági szervezetekre.
Az EU-n belül az élelmiszer-feleslegek újraelosztását különböző módon lehet megszervezni, de nagyjából két kategóriába sorolhatjuk őket: "háttérszervezetek” (backline) és "frontvonalbeli" (frontline) szervezetek (4. ábra). Meg kell jegyezni, hogy egyes szervezetek egyesíthetik mindkét kategória elemeit. A "backline" szervezetek hídként működnek az élelmiszer-ellátási lánc és a "frontline" szervezetek között. Különböző forrásokból gyűjtik az adományozott élelmiszereket, betartva az élelmiszerhigiéniára, a biztonságra és a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályokat és előírásokat. Ezt követően ingyenesen vagy alacsony áron juttatják el az élelmiszereket a képzett és bejegyzett jótékonysági partnerek számára.
Az önkéntesek szétválogatják az élelmiszereket, ellenőrzik azokon a dátumot és a minőséget, majd csomagolják azokat kiosztásra. A frontline szervezetek közvetlen kapcsolatban állnak az élelmiszersegélyre szoruló emberekkel, és különböző forrásokból gyűjthetnek is adományozott élelmiszert, ugyanazokat a szabályokat és előírásokat követve, mint a backline szervezetek. Ezek a szervezetek adhatnak otthon főzhető élelmiszereket (pl. tészta, zöldségek, konzervek stb.) vagy kész/előkészített ételeket.
A jótékonysági szervezetek gyakran különböző módon nyújtanak élelmiszersegélyt, például élelmiszerbankok, étkezdék, ingyenkonyhák, étkeztetési programok révén stb. Ezen felül nagyon fontos e szervezetek sikeres és megfelelő finanszírozása. A leggyakoribb probléma, amellyel a jótékonysági szervezetek az élelmiszersegélyezéssel kapcsolatban szembesülnek, az, hogy nem tudnak elegendő anyagi forrást biztosítani. E célból a jótékonysági szervezetek külső ügynökségekkel is együttműködhetnek, hogy életképessé tegyék kezdeményezéseiket és/vagy leküzdjék a finanszírozással kapcsolatos bizonytalanságot.
Élelmiszerbiztonsági és átadási szabványok
Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó 1. élelmiszerátadási szabvány az általános táplálkozási szükségletekre vonatkozik, biztosítva a rászorulók táplálkozási igényeinek kielégítését. Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó 2. élelmiszerátadási szabvány az elfogadhatóságra és az alkalmasságra vonatkozik. Annak érdekében, hogy az élelmiszerek sikeresen és hatékonyan hasznosuljanak az otthonokban, megfelelőnek és elfogadhatónak kell lenniük a rászorulók számára. Az élelmiszerek minősége és biztonsága vagy a 3. élelmiszerátadási szabvány azt jelenti, hogy a szállított élelmiszerek megfelelő minőségűek és emberi fogyasztásra alkalmasak. Az ellátási lánc koordinációja/irányítása a 4. élelmiszerátadási szabvány alá tartozik, mivel az kellő időben működő, átlátható és elfogulatlan rendszerek segítik az árucikkek és a kapcsolódó kiadások hatékony kezelését. Az 5. élelmiszerátadási szabvány az élelmiszerbiztonság tekintetében az elosztással és a targetálással foglalkozik. A targetált élelmiszerosztás gyors, hatékony, átlátható, biztonságos, emberhez méltó és a helyzetnek megfelelő megközelítést jelent.
Az élelmiszer-felhasználás a 6. élelmiszer-átadási szabvány hatálya alá tartozik, azt jelenti, hogy az élelmiszereket felelősségteljes és biztonságos módon kezelik, készítik és fogyasztják el. Mind a 6 szabványt az 5. ábra mutatja be.
Logisztika az élelmiszer-adományozási folyamatban
Az élelmiszer-adományozási folyamat logisztikája magában foglalja az adományozott élelmiszerek adományozóktól a fogadó szervezetekhez történő szállításának tervezését, koordinálását és végrehajtását. Az adományozott élelmiszerek szállításának tervezésekor az első lépés a leghatékonyabb és leggazdaságosabb módszer kiválasztása. A tervezés során különböző tényezőket kell figyelembe venni, például az élelmiszer mennyiségét és típusát, a távolságot, a szállítási ütemtervet és a rendelkezésre álló erőforrásokat. Az élelmiszerek mennyiségét és típusát figyelembe véve kell kiválasztani a megfelelő járműveket. Például a romlandó élelmiszerekhez hűtött járművekre van szükség, míg a nem romlandó élelmiszerek normál járművekkel is szállíthatók.
A felvételi pontok, az elosztóközpontok és a végfelhasználók közötti távolság megköveteli az útvonalak optimalizálását. Ha lehetséges, fontos partnerséget kialakítani a szállítmányozókkal.
Az élelmiszerbankok és az élelmiszergyűjtésben és -újraelosztásban részt vevő érintett szervezetek (élelmiszer-forgalmazók) az élelmiszerek szállításával kapcsolatban különböző kihívásokkal szembesülhetnek a földrajzi elhelyezkedéstől és szállítási hatótávolságtól, a gazdálkodási céloktól, az időkerettől és a kereslet gyakoriságától függően. Az élelmiszerszállítás hatékonysága kulcsfontosságú tényező a nagy területeket érintő hálózattervezési kérdésekben. Az élelmiszer-elosztási döntéseket a kedvezményezettek számára eljuttatott élelmiszerek megfelelősége és minősége is befolyásolja.
Az adományok gyakran rendszertelenek és nem elégségesek az igények kielégítésére. Ezért az élelmiszerosztóknak egyensúlyt kell teremteniük a méltányosság (annak biztosítása, hogy minden rászoruló egyenlő eséllyel részesüljön az ellátásban) és a hatékonyság (minél több rászoruló kiszolgálása) között. Az élelmiszerosztók nehéz és fontos feladatai közé tartozik a hozzájuk érkező heterogén készletek felosztása is.
Az adományok gyakran rendszertelenek és nem elégségesek az igények kielégítésére. Ezért az élelmiszerosztóknak egyensúlyt kell teremteniük a méltányosság (annak biztosítása, hogy minden rászoruló egyenlő eséllyel részesüljön az ellátásban) és a hatékonyság (minél több rászoruló kiszolgálása) között. Az élelmiszerosztók nehéz és fontos feladatai közé tartozik a hozzájuk érkező heterogén készletek felosztása is.
Az adományozott élelmiszerek tárolása és tartósítása kulcsszerepet játszik az élelmiszer-adományozási tevékenységek hosszú láncolatában. Az adományozott élelmiszerek megfelelő tárolása biztosítja az élelmiszerek biztonságát és minőségét, és ezáltal az egészséges élelmiszerek hatékony eljuttatását a végfelhasználókhoz. A legfontosabb gyakorlatok közé tartozik a megfelelő hőmérséklet-szabályozás, a higiénia fenntartása, a készletek FIFO (first-in, first-out) elv szerinti rotációja és a lejárati dátumok betartása. Az olyan technikák, mint az élelmiszerek kategorizálása, címkézése és kódolása lehetővé teszik a kiválasztott készletek pontos nyomon követését.
Összefoglalva, az élelmiszer-adományozás, -gyűjtés és -elosztás szereplőinek a következő fontos lépéseket kell megtenniük:
- Biztosítani kell, hogy a raktárban megfelelő higiéniai és minőségi előírások és gyakorlatok legyenek érvényben.
- Magyarázzák el az adományozó szervezetnek a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó uniós jogszabályok által előírt összes releváns információt, az alkalmazandó nemzeti jogszabályokon felül.
- Fontolják meg a nem hűtött, hűtött és fagyasztott élelmiszerek befogadását mindaddig, amíg az élelmiszer biztonságosan tárolható, szállítható és kézbesíthető az alkalmazandó élelmiszer-higiéniai és -biztonsági előírásoknak megfelelően.
- Biztosítsanak megfelelő higiéniai és biztonsági előírásokat a szállítójárművekre, és gondoskodjanak arról, hogy azok képesek legyenek a hűtési lánc fenntartására.
Jogi Szabályozás
A megfelelő tevékenységek megkezdéséhez elengedhetetlen az élelmiszerek adományozására, gyűjtésére, szállítására, tárolására és elosztására vonatkozó nemzeti és uniós rendeletek és irányelvek alapos ismerete. Az Európai Parlament és A Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről általános jogi kötelezettségeket és követelményeket állapít meg a tagállamok élelmiszer-biztonságára vonatkozóan. Meghatározza továbbá azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy élelmiszer „biztonságos”-e vagy sem, előírja a nyomonkövethetőséget, és a gazdasági szereplőkre helyezi az élelmiszer-biztonsági előírások betartásának felelősségét. 2006 januárjában az EU új élelmiszer-biztonsági rendeleteket vezetett be.
A legtöbb vállalkozás számára releváns uniós és nemzeti dokumentumok az alábbi linkeken találhatóak:
EU
European Commision: Food Donation
EU Platform on Food Losses and Food Waste: Recommendations for Action in Food Waste Prevention
Szerbia
Zakon o donacijama i humanitarnoj pomoći
Zakon o porezu na dodatu vrednost
Horvátország
Pravilnik o doniranju hrane i hrane za životinje
Commission Notice providing guidance on food safety management systems for food retail activities, including food donations 2020/C 199/01 C/2020/2941
Magyarország
A guide to preventing food waste in the food industry
A guide to preventing food waste in the commercial sector
Az uniós iránymutatások elfogadása óta számos változtatás történt az uniós élelmiszer-higiéniai szabályokban, hogy könnyebbé váljon a nagyobb mennyiségű élelmiszer szállítása. A 2021/382 bizottsági rendelet például meghatározza, hogyan kell alkalmazni a fogyaszthatósági és a minőségmegőrzési időt, különösen az élelmiszerek adományozása esetén. Az uniós iránymutatások olyan élelmiszerbiztonsági kötelezettségeket határoznak meg, amelyek az élelmiszerek újraelosztásában részt vevő valamennyi vállalkozásra vonatkoznak. Az iránymutatásokkal ellentétben, amelyeknek nincs jogi erejük, a rendeletek a törvény erejével bírnak. Az élelmiszerek újraelosztására az uniós irányelveken kívül a nemzeti élelmiszerbiztonsági jogszabályok is vonatkoznak.
A szabványműveleti eljárás (SOP) olyan dokumentum, amely egyértelmű és részletes utasításokat ad egy adott feladat vagy művelet egységes és hatékony elvégzéséhez. A SOP-k fontosak az egységesség biztosítása, a félreértések elkerülése, a jogi követelményeknek való megfelelés, valamint a termelékenység és a biztonság növelése érdekében.
A megfelelő SOP-k kitérnek az élelmiszerbiztonságra, a kezelési eljárásokra, az élelmiszer-hőmérséklet szabályozására, az élelmiszerek nyomon követhetőségére és a különleges dokumentációs követelményekre. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, a nemzeti és uniós előírásoknak megfelelően elkészített SOP-k szigorú végrehajtását higiéniai ellenőrzések, HACCP-elvek, nyomonkövethetőségi rendszerek, allergén-kezelés és megfelelő kezelési technikák biztosítják az élelmiszerekkel kapcsolatos megbetegedések megelőzése és az adományozott élelmiszerek teljes biztonságának biztosítása érdekében.
Elérhető anyagok:
Standard Operating Procedure Example (Szabványműveleti eljárás példa)
Standard Operating Procedure Template (Szabványműködési eljárás sablon)
Fogalomtár
Pékáruk – ide tartoznak a kenyerek, zsemlék, sütemények, piték, péksütemények és muffinok - általában valamilyen gabonából származó lisztből vagy darából készülnek.
Minőségmegőrzési határidő (Best before expiry date)- az a nap vagy hónap, amely előtt az élelmiszert vagy italt meg kell enni vagy meg kell inni; az a dátum, amely után az élelmiszer vagy ital elkezd veszíteni minőségéből vagy ízéből. (Cambridge dictionary)
Jótékonysági szervezet - olyan szervezet, amelynek célja, hogy pénzt, élelmet vagy segítséget adjon a rászorulóknak. Tevékenységük célja a rászorulókon segíteni, és nem a profitszerzés. (Cambridge dictionary)
Adomány - pénz vagy áru, amelyet egy személy vagy szervezet megsegítésére adnak, vagy az adományozás ténye. (Cambridge dictionary)
Lejárati idő (Expiration date) - egy eladásra szánt termék, különösen élelmiszer vagy gyógyszer csomagolásán feltüntetett dátum, amely után a terméket már nem lehet értékesíteni, és nem szabad felhasználni. (Cambridge dictionary)
HACCP –A veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) egy olyan rendszer, amely azonosítja, értékeli és ellenőrzi az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető tényezőket. Ezt az élelmiszeripari vállalkozások alkalmazzák az élelmiszerek biztonságos előállításának, tárolásának és szállításának biztosítása érdekében. (EFSA definition)
Romlandó élelmiszerek - olyan élelmiszerek, amelyek könnyen megromlanak, tönkremennek vagy nem biztonságosak, ha nem tartják őket bizonyos hőmérsékleten. Ezeket az élelmiszereket megfelelően kell tárolni, és hűtőszekrényben vagy fagyasztóban kell elhelyezni. A romlandó élelmiszereket friss élelmiszereknek vagy hidegen tartandó élelmiszereknek is nevezhetjük, illetve olyan élelmiszereknek, amelyeket azonnal el kell helyezni a megfelelő helyre. A romlandó élelmiszerek közé tartoznak a húsok, a baromfi, a hal, a tejtermékek és még a főtt maradékok is. (Cambridge dictionary)
Nem romlandó élelmiszerek - kamrában vagy szobahőmérsékleten tárolhatók és nem áll fenn a közeli megromlás veszélye. A nem romlandó élelmiszereket nevezhetjük tartós élelmiszereknek, polcos élelmiszereknek vagy olyan élelmiszereknek is, amelyeket nem kell hidegen tartani. A nem romlandó élelmiszerek közé tartozik a mogyoróvaj, a rizs, a gyümölcs- és zöldségkonzervek, a kekszek és az üveges tésztaszószok. (Cambridge dictionary)
Fogyasztásra kész élelmiszer - A gyártó által főzés vagy egyéb feldolgozás nélkül közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszer. (EFSA definition)
Kedvezményezett - olyan személy, aki kap valamit. (Cambridge dictionary)
Eltarthatósági idő - az az időtartam, ameddig egy termék, különösen élelmiszer, az üzletben tárolható, mielőtt túl öreg lenne ahhoz, hogy eladható vagy felhasználható legyen. (Cambridge dictionary)
Felesleg - a szükségesnél nagyobb mennyiség. (Cambridge dictionary)
Nyomonkövethetőség - Az élelmiszer vagy összetevő útjának nyomon követhetősége a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszán keresztül. (EFSA definition).
Felhasználási idő - az élelmiszer, gyógyszer stb. tartályára nyomtatott dátum, amely azt jelzi, hogy az adott dátum után már nem biztonságos a felhasználás. (Cambridge dictionary)
Önkéntes - olyan személy, aki önkéntesen, kényszer vagy fizetés nélkül tesz valamit, különösen másoknak segít. (Cambridge dictionary)
Hivatkozások
- EU Platform on Food Losses and Food Waste (2019). Recommendations for Action
- European Commission (2018). EU guidelines on food donation (2017/C 361/01), Official Journal of the European Union
- European Commission. (2019). Study on food donation and food waste prevention in the EU. https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/fw_eu-actions_study_food_donation_2019_en.pdf
- European Commission. (2020). COMMISSION NOTICE providing guidance on food safety management systems for food retail activities, including food donations (2020/C 199/01). Official Journal of the European Union, 57.
- European Commission. (2020, June 12). 2020/C 199/01 - Commission Notice providing guidance on food safety management systems for food retail activities, including food donations. Official Journal of the European Union, 63. Retrieved from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2020:199:FULL&from=EN
- European Commission. (2022, September 16). Commission Notice on the implementation of food safety management systems covering Good Hygiene Practices and procedures based on the HACCP principles, including the facilitation/flexibility of the implementation in certain food businesses 2022/C 355/01. Official Journal of the European Union, 65. Retrieved 8 11 2023 from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=OJ%3AC%3A2022%3A355%3AFULL
- European Committee for Standardization. (2020). EN 12875:2020 - Foodstuffs - Determination of nitrite content. https://www.en-standard.eu/csn-en-12875-foodstuffs-determination-of-nitrite-content/
- Food and Agriculture Organization of the United Nations. (2018). Food loss and waste reduction: A guide for foodservice establishments. http://www.fao.org/3/i8294en/I8294EN.pdf
- Food and Drug Administration. (2020). Food Safety Modernization Act (FSMA). https://www.fda.gov/food/food-safety-modernization-act-fsma
- Food Banks BC . (2018). Perishable Food Recovery: A Step-by-Step Guide. Retrieved from kamloopsfoodbank: https://www.kamloopsfoodbank.org/wp-content/themes/food-bank/pdf/food-recovery-manual.pdf
- Food Waste Reduction Alliance. (2016). Best practices and emerging solutions toolkit: A guide to reducing food waste through donation. https://fpra.ca/wp-content/uploads/2019/08/FWRA-Toolkit.pdf
- FoodDrinkEurope, EuroCommerce, FEBA . (2016). Every Meal Matters: Food Donation Guidelines. Retrieved August 11, 2023, from https://www.fooddrinkeurope.eu/wp-content/uploads/2021/09/6194-FoodDrink-Europe-Every_Meal_Matters-1.pdf
- FoodDrinkEurope. (2017). Guidance on food donation and food waste prevention in the food and drink industry.https://www.fooddrinkeurope.eu/uploads/publications_documents/Food_Donation_Study.pdf
- Garcia-Garcia, G., Woolley, E., Rahimifard, S., Colwill, J., White, R., & Needham, L. (2017). A methodology for sustainable management of food waste. Waste and Biomass Valorization, 8(6), 2209-2227. https://29september.eurofoodbank.org/wp-content/uploads/2020/09/Infographics_EN.pdf in Food Waste Prevention https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-05/fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf
- International Organization for Standardization. (2020). ISO 22000:2018 - Food safety management systems - Requirements for any organization in the food chain. https://www.iso.org/standard/65464.html
- International Organization for Standardization. (2020). ISO 9001:2015 - Quality management systems - Requirements. https://www.iso.org/standard/62085.html
- Ministry of agriculture of Croatia – https://poljoprivreda.gov.hr/istaknute-teme/hrana-111/sprjecavanje-nastanka-otpada-od-hrane/222
- National Restaurant Association. (2021). ServSafe: Food safety training and certification. https://www.servsafe.com/
- Nitzsche, P., Simba, A., & Gourmelon, G. (2020). Analyzing the drivers of food waste generation in the hospitality sector: A case study of hotel restaurants. Sustainability, 12(9), 3586. doi:10.3390/su12093586
- Ockerman, H. W., & Basu, L. (2017). Encyclopedia of meat sciences (2nd ed.). Academic Press.
- Oragui, D. (2023, August 6). How to Create an Effective Standard Operating Procedure (SOP). Retrieved from Helpjuice: https://helpjuice.com/blog/standard-operating-procedure
- World Resources Institute. (2019). The business case for reducing food loss and waste: Catering and restaurants. https://www.wri.org/research/business-case-reducing-food-loss-and-waste-catering-and-restaurants
Bemutatkozás
Gratulálunk a ReS-Food tanfolyam 1. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtsd el megosztani az elért eredményeidet a barátaiddal!
MODUL 2: ÉLELMISZERBIZTONSÁG
Az élelmiszerbiztonság magában foglalja a növényi vagy állati eredetű élelmiszerek előállítására, feldolgozására, kiskereskedelmére és ellenőrzésére vonatkozó higiéniai szabályokat, amelyek biztosítják az élelmiszerek higiéniai megfelelőségét, beleértve a fogyasztók tájékoztatásának szabályait is. Az ellátási lánc minden szereplője, a termelési folyamat résztvevőitől kezdve a forgalmazáson, a raktározáson, a kiskereskedelmi tárgyakon és a szállításon át a fogyasztókig, köteles betartani az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos jogszabályokat és irányelveket. Az élelmiszerbiztonság az ipartól a piacig olyan szempontokat foglal magában, mint az élelmiszerek eredete, a címkézési gyakorlat, a higiéniai előírások, az adalékanyagok, a növényvédőszer-maradékok, a biotechnológiai politika, valamint az importra, exportra és az élelmiszer-tanúsításra vonatkozó jogi szabályozás. Ugyanakkor a piactól a fogyasztóig terjedő gyakorlatok prioritásként kezelik az élelmiszerbiztonság biztosítását a piacokon és az élelmiszerek elkészítése során.
Az uniós vívmányok 12. fejezete, amely az összes uniós tag kölcsönös jogainak és kötelezettségeinek összessége, részletes szabályokat tartalmaz az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügyi politikára vonatkozóan. Az élelmiszerekre vonatkozó általános politika higiéniai szabályokat ír elő az élelmiszerek előállításával kapcsolatban. (https://europa.rs).
Az élelmiszer-adományozásra vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabályok és előírások elemzése
Az EU országaiban számos rendelet, irányelv, valamint ajánlásokon és iránymutatásokon alapuló dokumentum alkalmazása révén az élelmiszerbiztonságot a termeléstől a feldolgozáson át a forgalmazásig és a fogyasztásig kézben tartják (1. táblázat).
A rendelet kötelező erejű jogi aktus, az irányelv pedig olyan jogi aktus, amelynek céljait el kell érni, viszont az uniós tagállamok szabadon választhatják meg azt a formát (törvény, törvény által előírt jogi aktus), amely lehetővé teszi számukra a kitűzött célok megvalósítását. Az élelmiszerekkel kapcsolatos folyamatos odafigyelés védi a közegészségügyet, biztosítja a fogyasztók bizalmát, és lehetővé teszi az egészségre ártalmatlan élelmiszerek könnyebb mozgását az Európai Unió egyedülálló piacán belül.
Az uniós irányelveken kívül a tagállamok saját nemzeti jogszabályokkal és iránymutatásokkal is rendelkeznek, amelyek pontosabban meghatározzák az élelmiszerbiztonságra vonatkozó hatályos jogszabályokat és irányelveket.
- táblázat. Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó jogszabályok és irányelvek
| Szabályozás | Jellemzők |
| 852/2004
EU rendelet |
A rendelet meghatározza az élelmiszer-előállítókra vonatkozó általános higiéniai követelményeket, beleértve az élelmiszer-adományozás szempontjait (hely, felszerelés, személyi higiénia, képzés és dokumentáció). |
| 853/2004
EU rendelet |
A rendelet különleges higiéniai szabályokat határoz meg az állati eredetű élelmiszerek (hús, tejtermékek és halak) előállítói számára, és egyúttal biztosítja, hogy az állati eredetű adományozott élelmiszerek megfeleljenek a biztonsági előírásoknak. |
| 178/2002
EU rendelet |
A rendelet általános elveket és szabályokat határoz meg, többek között az élelmiszerbiztonságra, a nyomon követhetőségre, valamint az adományozásra szánt élelmiszerekre vonatkozóan. Ez a rendelet kiemeli az élelmiszereket kezelő gazdálkodó szervezetek felelősségét abban, hogy higiéniai szempontból biztonságos élelmiszereket forgalmazzanak, beleértve az adományozott élelmiszereket is. |
| 2019/828
EU rendelet |
A rendelet célja az élelmiszer-adományozás ösztönzése és az élelmiszerkidobás minimalizálása az élelmiszer-adományozással kapcsolatos felelősségre vonatkozó rendelkezések pontosításával. A szabályozás jogi védelmet nyújt az élelmiszer-adományozóknak, minimalizálva a donorok jogi kockázatait, és növelve az adományozási hajlandóságot. |
| 2000/13/EC
EU irányelv |
Az irányelv szabályozza az élelmiszerek címkézését, és biztosítja az összetevők, az allergének, a tápanyagtartalom és az élelmiszerek eltarthatósági idejének teljes körű feltüntetését. A helyes címkézés biztosítja az élelmiszer-adományozás megfelelő módját. |
| 2002/99/EC
EU irányelv |
Az irányelv meghatározza a termelésre használt állatokra vonatkozó egészségügyi követelményeket, valamint az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek forgalomba hozatalának részleteit. |
| Az EU élelmiszer-adományozási iránymutatásai 2017/C 361/01
(EU Food Donation Guidelines) |
Az EU iránymutatásokat és ajánlásokat ad a megfelelő élelmiszer-adományozáshoz (az adományozási láncban történő élelmiszerkezelés, raktározás, szállítás és kommunikáció vonatkozóan) az uniós országok adományozási jógyakorlatainak megfelelően). |
| Az EU élelmiszerjogi iránymutatása (EU Food Law Guidance) | Az Európai Bizottság iránymutatásai az uniós élelmiszerjog különböző aspektusairól, beleértve az élelmiszerbiztonságot (címkézés, nyomon követhetőség és irányítási rendszer). |
| EFSA Iránymutatás (EFSA Guidance) | Az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (EFSA) tudományos szakvéleményei, iránymutatásai és kockázatértékelései az élelmiszerbiztonság területén azzal a céllal, hogy támogassa az uniós intézményeket és a tagállamokat a döntéshozatalban. |
| Codex Alimentarius Iránymutatás | Iránymutatások a Codex Alimentarius nemzetközileg elismert szabványok, iránymutatások és egyéb, az élelmiszerekkel, az élelmiszertermeléssel és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ajánlások alkalmazásához, hogy az EU biztosítani tudja az élelmiszerbiztonságot, és ösztönözze a kereskedelemben a társadalmilag felelős magatartást. |
Élelmiszer-adományozás
Az élelmiszertermelés és -elosztás láncának bármely szakaszában keletkező élelmiszerfelesleg újraelosztása kompenzáció nélkül történik, közvetlen adományozással a szociálisan rászorulóknak, vagy az adományozók, jótékonysági szervezetek és a végfelhasználók között közvetítőként működő élelmiszerbankokon keresztül. Az adományozott élelmiszer lehet friss élelmiszer (hús, gyümölcs és zöldség), elkészített élelmiszer/készétel, részben elkészített vagy fagyasztott élelmiszer. Az adományozók (vagy donorok) élelmiszeripari ágazatban tevékenykedő olyan természetes vagy jogi személyek, akik az élelmiszer-ellátási lánc bármely szakaszából (termelés, kiskereskedelem, elkészített élelmiszerek előállítása és szállítása, HoReCa) származó élelmiszerfelesleget eladományozzák. Az élelmiszer-adományozási láncban a közvetítő olyan nonprofit fizikai vagy jogi személy, azaz jótékonysági szervezet (szociális szupermarketek, közkonyhák), amely be van jegyezve az élelmiszer-adományozásban részt vevő közvetítők megfelelő névjegyzékébe.
Az adományozott élelmiszerek végfelhasználói lehetnek szociálisan kiszolgáltatott személyek, természeti katasztrófa áldozatai, nonprofit jogi személyek, akik szállást és/vagy ételt kínálnak oltalmazottaiknak (1. kép).
Az élelmiszerbankok fontos szerepet játszanak az adományozásban, mivel olyan nonprofit szervezetek, amelyek összegyűjtik, tárolják és szétosztják a még biztonságosan fogyasztható élelmiszerfelesleget. Az első élelmiszerbankot 1967-ben alapították Arizonában (USA), az első európai élelmiszerbankot pedig 1984-ben Franciaországban. Napjainkban az európai országokban az élelmiszerbankok nemzeti szövetségei működnek. Az EU-ban a nemzeti élelmiszerbankok hálózatba tömörülnek, és 2018 óta az Európai Élelmiszerbankok Szövetségét - FEBA (European Food Banks Federation) alkotják, amelynek székhelye Brüsszelben van (https://food.ec.europa.eu). A FEBA-hálózat 2018-ban 24 ország 421 élelmiszerbankját tömörítette, 31 700 jótékonysági alkalmazottal, akiknek 85%-a önkéntes. Az élelmiszerek forgalomba hozatala szintén adományozásnak minősül, ami megköveteli az e területre vonatkozó jogi szabályok megfelelő alkalmazását. Az élelmiszer-adományozó felelős az élelmiszer higiéniai biztonságáért addig a pillanatig, amíg az élelmiszert az adományozási láncon belül a közvetítő, illetve közvetlen adományozás esetén a végső címzett át nem veszi. A jótékonysági szervezetek, az élelmiszer-adományozási láncban a közvetítők felelősek az élelmiszerbiztonságért attól a pillanattól kezdve, amikor az élelmiszer-adományozótól átveszik az élelmiszert, egészen addig a pillanatig, amikor a végfelhasználó átveszi az adományozott élelmiszert.
Az Európai Bizottság az élelmiszerfeleslegek újraelosztására, azaz adományozásra ösztönzi a tagállamokat azáltal, hogy az uniós országokban jogi keretet és iránymutatásokat biztosít az élelmiszer-adományozás helyes gyakorlatára vonatkozóan. Az élelmiszerpazarlásról szóló EU 2018/851 irányelv kiemeli, hogy 2030-ra az EU-ban 50%-ra kell csökkenteni az élelmiszerpazarlást, és azt tanácsolja a tagállamoknak, hogy ösztönözzék az élelmiszer-adományozást, és csökkentsék az állati takarmányozásra vagy nem élelmiszeripari termékekké történő feldolgozásra szánt élelmiszerfeleslegek mennyiségét. 2019-ben az Európai Unióban döntés született az élelmiszerpazarlás mérésének közös módszertanáról. A Farm to Fork (F2F) stratégia az élelmiszer-adományozást is fontos láncszemnek tekinti a fogyasztók és a kiskereskedelmi objektumok által okozott élelmiszerpazarlás minimalizálásában az EU-ban 2030-ig (https://food.ec.europa.eu/document/download).
A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv keretében az Európai Unió létrehozta az élelmiszer-adományozásra vonatkozó iránymutatásokat (https://eur-lex.europa.eu ), hogy a tagállamok aktív részvételével az élelmiszer-adományozásban minimalizálja az élelmiszerpazarlást, és ezáltal megóvja a természeti erőforrásokat és a környezetet.
Az Európai Bizottság által 2017-ben közzétett, az élelmiszer-adományozásra vonatkozó iránymutatások alkalmazása magas szintű élelmiszerbiztonságot, egészségügyi és higiéniai biztonságot, nyomon követhetőséget és felelősséget biztosít. Ami az adózási keretet illeti, az uniós tagállamok többsége (20-27 tagállam) az élelmiszer-adományozás ösztönzése céljából eltörölte az adományozott élelmiszerekre vonatkozó kötelező adót. Az élelmiszer-adományozás többszörös jelentőségét nemzetközi szinten is elismerik. Az ENSZ Agenda keretében becslések szerint 2030-ra az egy főre jutó élelmiszerpazarlás a felére csökkenne.
Az adományozás során az egészségre és az élelmiszerek higiéniai biztonságára való odafigyelés az elsődleges cél, mivel ez csökkenti az adományozott élelmiszerek felhasználóinak egészségügyi kockázatát. Ezért az EU-n belül az élelmiszer- és takarmány-adományozásra vonatkozó rendeletek és irányelvek, valamint számos olyan iránymutatás van kidolgozás alatt, amelyek megkönnyítik a helyes gyakorlatok alkalmazását az élelmiszerbiztonság területén. Ezek a szabályok és iránymutatások kulcsszerepet játszanak abban, hogy a jótékonysági és humanitárius szervezetek az EU-n belül élelmiszereket adományozhassanak. A higiéniai előírások bevezetésével az élelmiszerbiztonság, valamint az adományozók jogi védelmének biztosításával támogatják a jótékonysági szervezeteket az éhezés minimalizálásában és az élelmezésbiztonság növelésében. Mindeközben megóvják az élelmiszer-ellátásban részesülők egészségét és jólétét is.
Az élelmiszer-adományozás akadályai
A meglévő szabályozás és a felesleges élelmiszerek kezelésének fontosságára való figyelemfelhívás ellenére a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a számos akadály miatt a teljes ellátási láncból származó felesleges élelmiszereknek csupán 10%-át használják fel megfelelően. Az élelmiszerfelesleg adományozás útján történő újraelosztásának legfőbb akadálya az adományozható élelmiszerfajtákra vonatkozó információk hiánya, valamint az élelmiszer-adományozással kapcsolatos protokoll megértése. Gyakran adományoznak olyan élelmiszert, amelynek lejárati ideje már közel van, ami felveti a jogos kérdést, hogy az adományozási lánc végén az élelmiszer biztonságos-e a fogyasztásra. Bár a gyárakban az élelmiszergyártók következetesen alkalmazzák a termékek egészségügyi és higiéniai biztonságát biztosító szabványokat, az élelmiszeradományozással kapcsolatban is vannak bizonytalanságok. A potenciális adományozók leggyakoribb dilemmája az, hogy adományozhatnak-e olyan termékeket, amelyek címkéjén már lejárt a lejárati idő. Ezen kívül az adományozott élelmiszerek megfelelő tárolásával, csomagolásával, szállításával és címkézésével kapcsolatos logikus kérdések is felmerülnek. A szabályozási kérdésen kívül a termelőknek részben jogos dilemmái vannak az adományozott élelmiszerek után fizetendő adóval kapcsolatban. A gazdasági jellegű kötelezettségek mind a termelőket, mind az eladókat eltántorítják a felesleges élelmiszerek adományozásától, ezért gyakran megvárják a fogyaszthatósági idő lejártát, és megsemmisítik az élelmiszereket. A fent említett okok miatt számos gyár és szervezet indokolatlanul utasítja el az egészségre ártalmatlan élelmiszereket, és ezzel elmulasztja a lehetőséget, hogy enyhítse az élelmiszer-biztonytalanság következményeit, és támogatást nyújtson a szociálisan kiszolgáltatott csoportoknak.
További problémát jelentenek az illetékes ellenőrzések során felmerülő bizonytalanságok, mivel nincsenek egyértelmű iránymutatások az élelmiszerbiztonság területén az adományozókat érintő kérdések megoldására. Fontos megjegyezni, hogy sok élelmiszergyártó nehezen dönt az élelmiszer-adományozás mellett, mert félnek az esetleges felelősségtől, ha a fogyasztó megbetegszik. Az Élelmiszerhulladék-csökkentési Szövetség (FWRA) és az Élelmiszeripari Együttműködési Kezdeményezés 2016-ban végzett felmérése megerősítette, hogy a felmérésben részt vevő termelők 50%-a, az éttermek 39%-a, valamint a kis- és nagykereskedők 25%-a azt állította, hogy a fogyasztók megbetegedése esetén a felelősséggel kapcsolatos aggodalom jelenti a fő akadályt az adományozások tekintetében.
A jótékonysági szervezetek problémái
Az adományozási láncban közreműködő jótékonysági szervezetek szintén szembesülnek az adományozott élelmiszerek biztonságával kapcsolatos problémákkal. Az adományozóktól begyűjtött élelmiszereket az egymással kapcsolatban álló jótékonysági szervezetek (helyi szervezetek, közkonyhák, Vöröskereszt) hálózatán keresztül szállítják, tárolják és osztják szét. Az élelmiszer-adományozásban részt vevők azonosítása azért fontos, mert az adományozott élelmiszerek biztonságáért való felelősség átadása az adományozási lánc mentén történik. Az élelmiszer-adományozó felelős az élelmiszer biztonságáért addig a pillanatig, amíg az élelmiszer-adományozási láncban a közvetítő, illetve közvetlen adományozás esetén pedig a végső címzett át nem veszi azt. Az élelmiszer-adományozási láncban a közvetítő felelős az élelmiszerek biztonságáért attól a pillanattól kezdve, hogy az élelmiszereket átveszi az adományozótól, egészen az élelmiszerek szétosztásáig, azaz a végső címzettekhez való eljutásig. A jótékonysági szervezetek többsége nem rendelkezik a nagyobb mennyiségű élelmiszer átvételéhez szükséges megfelelő feltételekkel (hűtőházak, raktárak, humán erőforrás), különösen, ha a lejárati időhöz közeli élelmiszerek átvételéről van szó. Éppen az adományozási láncban részt vevő közvetítők elégtelen technikai kapacitása miatt az élelmiszer-adományozás az európai országokban nem teljes mértékben jött létre. A humán erőforrás biztonsági szempontból fontos kérdés. A jótékonysági szervezetek munkájában részt vevő nagyszámú önkéntesnek teljesíteni kell a higiéniai minimumot, illetve az élelmiszerek egészségügyi biztonságával kapcsolatos általános ismeretek vizsgát is le kell tenniük. Annak ellenére, hogy az önkéntes munkaerő rendkívül fontos a társadalom számára, az önkéntesek gyakran nem rendelkeznek a jótékonysági szervezeteken belüli konkrét feladatok elvégzéséhez szükséges készségekkel. Egyes európai országokban az önkéntesek egy részét a közmunkára ítélt személyek teszik ki. Ők gyakran nem elég motiváltak bármilyen képzéshez vagy a jótékonysági munkához úgy általánosságban. A felsorolt kérdésekre nincs megfelelő válasz, illetve nincs elegendő számú képzés sem az adományozási lánc résztvevői számára. Mindez lecsökkenti a társadalom törődését a szociálisan kiszolgáltatott emberek, a természeti erőforrások és a környezet iránt.
Az akadályok leküzdése és a jótékonysági szervezetek motiválása az élelmiszer-adományozásra
Az EU meglévő jogi szabályozása ellenére az EU tagállamaiban működő jótékonysági szervezetek többsége még mindig nincs tisztában az adományozott élelmiszerek biztonságának fontosságáról, valamint az ezzel kapcsolatos saját felelősségéről. Egyik módja a meglévő akadályok leküzdésének a folyamatos oktatás az élelmiszerbiztonság valamennyi aspektusáról. A probléma megoldásának első fontos állomása az adományozási lánc valamennyi közvetítőjének nyilvántartásba vétele. Az illetékes minisztériumoknak gondoskodniuk kell a nyilvántartásba vett közvetítőkről. Nemcsak abban kell segíteniük őket, hogy tisztázzák a begyűjtött élelmiszerek mennyiségéről szóló rendszeres és kötelező jelentéstétellel kapcsolatos kérdéseket, hanem teljes körű támogatást kell nyújtaniuk minden érdekelt jótékonysági szervezetnek, amely szeretne bekerülni az élelmiszer-adományozási láncba. Ennek megfelelően a kormánynak és az illetékes minisztériumoknak megfelelő ösztönző keretet kell teremteniük a biztonságos adományozáshoz (2. kép).
Az akadályok leküzdésében fontos szerepet játszanak az európai szabályozás megértését segítő nemzeti útmutatók. Az említett útmutatók részletesebb tájékoztatást nyújtanak az adományozható élelmiszerekről, az adományozásra szánt élelmiszerek biztonságáról és címkézéséről.
Élelmiszer-adományozási jógyakorlatok
Franciaország egyike azon európai országoknak, ahol a legjobb az élelmiszer-adományozási gyakorlat, és ahol a legkövetkezetesebben alkalmazzák az élelmiszerbiztonsági előírásokat. Franciaországban egy külön rendelet írja elő, hogy az élelmiszeripari vállalkozások minden egyes szereplője felelős a termékek egészségügyi és higiéniai biztonságáért. Minden egyes átvett adomány esetében az élelmiszerek feletti tulajdonjog és felelősség átruházása egy hivatalos dokumentum aláírásával történik, amely minden szükséges információt tartalmaz. Az adományozók részére nemzeti útmutatók állnak rendelkezésre, amelyek felsorolják azokat a higiéniai feltételeket, amelyeket az adományozott élelmiszerek szétosztása során teljesíteni kell.
Olaszország is azon országok közé tartozik, amelyek megfelelően leküzdötték az adományozott élelmiszerek biztonságára vonatkozó jogi szabályozási akadályokat.
Olaszország elsőként vezette be az Irgalmas Szamaritánus Törvényt, melyet az amerikai Bill Emerson Irgalmas Szamaritánus kezdeményezés inspirált. Ennek lényege, hogy megvédi az adományozókat az adományozott élelmiszerek egészségügyi biztonsága miatt indított perektől. Ennek a törvénynek az egyedisége abban mutatkozik meg, hogy úgy tekint a donortól a közvetítőig történő adományozásra, mintha az adományozás a végfelhasználónak történt volna. Annak ellenére, hogy Olaszország rendelkezik Európa egyik legjobban szervezett élelmiszerbankjával, és hogy a jó szamaritánus törvény bevezetése ösztönözte az adományozást, Olaszország még mindig vezető helyen áll az élelmiszerpazarlás mennyiségét tekintve. Hogy orvosolják a fent említett problémát, 2016-ban egy új törvényt hoztak, melyek az adózási keretrendszer változtatásával megkönnyítették az adományozás folyamatát. A törvény különös figyelmet fordít a "minőségmegőrzési idő" és a "fogyaszthatósági idő" kifejezések tisztázására. A "minőségmegőrzési idő" kifejezés azt az időpontot határozza meg, ameddig a termékeket fel lehet használni, de lehetővé teszi az adományozók számára, hogy amennyiben a tartósított minőségű és sértetlen csomagolású élelmiszerekből többlet van, az adományozást a megadott időpont után is elvégezhessék. Másrészt az olasz törvény kimondja, hogy a ''fogyaszthatósági idő'' kifejezés a konkrét romlandó és rövid ideig eltartható termékekre vonatkozik, és a pontos lejárati dátumot jelenti, amely után az élelmiszer már nem adományozható (3. kép).
Az Egyesült Királyság (UK) részletes jogi keretrendszerrel rendelkezik az élelmiszerbiztonság területén, amely az Egyesült Királyság jogszabályaira, a tagállamok (Nagy-Britannia és Észak-Írország) jogszabályaira, valamint néhány, a Brexit után is megmaradt uniós jogszabályra támaszkodik. Nemzeti szinten a törvény megalakította az Élelmiszer-szabványügyi Ügynökséget, amely segítséget nyújt az élelmiszeripari vállalkozások minden szereplőjének, és együttműködik a helyi hatóságokkal az élelmiszerbiztonságra vonatkozó szabályok és előírások alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben. A helyi hatóságok rendszeresen ellenőrzik az élelmiszeripari vállalkozások valamennyi alanyát. Az Egyesült Királyságban is vannak olyan törvények, amelyek a Codex Alimentarius és az EU élelmiszerekkel kapcsolatos információkról szóló rendeletével (FIR) összhangban szabványosítják és pontosítják a termékeken feltüntetett dátumcímkéket, amely az élelmiszer-nyilatkozatokon a dátumok kétszeri feltüntetését írja elő. A felesleges élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében az Egyesült Királyság törvénye előírja, hogy az élelmiszerelőállítók a “fogyaszthatósági idő (use by)” terminust használják, ha a termék higiéniai biztonsága szempontjából a tartósság korlátozva van, míg más esetekben a "minőségmegőrzési idő (best before)" kifejezést kell használniuk. Nagy-Britannia Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztériuma pontosította az élelmiszerbiztonságra vonatkozó jogi szabályozást, és lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű (best before) élelmiszerek adományozását (és értékesítését), amennyiben a termék minősége megmarad, és megtiltotta a lejárt fogyaszthatósági idejű (use by) élelmiszerek értékesítését vagy adományozását. Mindezek mellett a brit kormány kiterjedt kampányokat indított, amelyek célja, hogy a fogyasztók megértsék a termékek élelmiszernyilatkozatokon feltüntett szavatossági idejének jelentését. Az adományozott élelmiszerek biztonságára vonatkozó nemzeti és egyedi szabályozások elfogadása, a Codex Alimentarius szerinti olyan rendszer létrehozása, ahol a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő is felkerül az élelmiszercímkére, vissza nem térítendő támogatás és ösztönzők nyújtása az élelmiszer-ipari vállalkozásoknak - ezek az Egyesült Királyság jó gyakorlatai az élelmiszer-adományozással kapcsolatos problémák megoldására.
Az EU nem rendelkezik az élelmiszer-adományozásra vonatkozó, minden tagállamban következetesen alkalmazandó jogszabályokkal, ezért az államok saját megoldásokat dolgoztak ki a felesleges élelmiszerek újraelosztásának problémájára. Amint azt már említettük, csak néhány uniós tagállam, például Olaszország és Franciaország rendelkezik megfelelő nemzeti jogszabályokkal az élelmiszer-adományozásra vonatkozóan, míg néhány ország, például Németország, Románia és Svédország csak az élelmiszer-adományok kezelésének irányelveit dolgozta ki. Az EU-n belül néhány ország csak az erre a témára vonatkozó külön szabályozási dokumentumok alapján valósítja meg az élelmiszer-adományozást. Az élelmiszer-adományozás akadályainak leküzdése azokban az országokban, amelyek még mindig nem értek el magas szintű szervezettséget az adományozási láncon belül az élelmiszerbiztonság kérdésében, csak a helyi hatóságokkal és minisztériumokkal való jó együttműködéssel, valamint a következő témákban szervezett folyamatos képzésekkel lehetséges:
Az adományozott élelmiszereket kezelő személyek higiéniai előírásai
- Az adományozott élelmiszereket kezelő személyek higiéniai előírásai
- Az adományozott élelmiszerek szállításának és tárolásának feltételei
- Az élelmiszerek nyomon követhetősége az adományozási láncban
- Az adományozásra szánt élelmiszerek alapvető fagyasztási elvei
- A HoReCa szektorból származó élelmiszerek tárolása és szállítása
- Az adományozásra szánt élelmiszerek címkézése
- Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó jogszabályok, irányelvek és iránymutatások elemzése
Hivatkozások
- https://food.ec.europa.eu/document/download/0c7e0d66-eb0c-484d-92fc-f2c5e23855bb_en?filename=fw_eu-platform_20230511_sub-flwm_pres10.pdf
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:C:2017:361:TOC
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32004R0852
- https://faolex.fao.org/docs/pdf/eur63427.pdf
- https://www.legislation.gov.uk/uksi/2019/828/pdfs/uksi_20190828_en.pdf
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32000L0013
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32002L0099
- https://food.ec.europa.eu/document/download/7143f94e-600f-4df5-acef-5b332e7e44ec_en?filename=fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf
- https://faolex.fao.org/docs/pdf/eur214110.pdf
- https://commission.europa.eu/document/download/fdb2fe1e-d767-4386-8dbd-8edfb45b4e7a_en?filename=eu_food_law_en.pdf
- https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017XC1025(01)
- https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.2903/j.efsa.2020.6306
- https://europa.rs/images/publikacije/Bezbednost-hrane.pdf
- https://ec.europa.eu/echo/files/policies/food_assistance/them_policy_doc_foodassistance_en.pdf
- https://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/codex-texts/guidelines/en/
- https://food.ec.europa.eu/document/download/472acca8-7f7b-4171-98b0-ed76720d68d3_en?filename=f2f_action-plan_2020_strategy-info_en.pdf
- Bounie D. , Arcot J., Cole M., Egal F., Juliano P., Mejia C., Rosa D., Sellahewa J. (2020). The role of food science and technology in humanitarian response. Trends in Food Science & Technology, 103, 367-375.
- European Commission established the Platform on Food Losses and Food Waste (FWL) 10 in 2016
- European Commission. (2020). Farm to Fork Strategy: For a fair, healthy, and environmentally-friendly food
Bemutatkozás
Gratulálunk a ReS-Food tanfolyam 2. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtsd el megosztani az elért eredményeidet a barátaiddal!
MODUL 3: ADOMÁNYOZÓK KÖZÖSSÉGE
Hogyan építsük ki és bővítsük az adományozói és jótékonysági hálózatot?
A felesleges élelmiszerek kezelésének hatékony módszere a jótékonysági szervezeteknek vagy élelmiszerbankoknak történő továbbosztás. Az élelmiszerhulladék-hierarchiában a pazarlás megelőzést követően a legkedvezőbb választás az élelmiszerfelesleg emberi fogyasztásra történő újrafelhasználása (Sundgren, 2022).
Eisenhandler és Tzur (2019) szerint az élelmiszerbankok olyan létesítmények, mint a tárolóházak vagy raktárak, amelyeket olyan szervezetek használnak, mint a közösségi konyhák vagy menedékhelyek, hogy élelmiszersegélyt nyújtsanak az élelmezési bizonytalanságot tapasztalóknak (Reusken et al., 2023).
Az élelmiszerbankok vagy más humanitárius szervezetek célja, hogy értéket tulajdonítsanak azoknak az élelmiszereknek, amelyek egyébként a hulladéklerakókban végeznék, annak ellenére, hogy emberek számára biztonságosak és táplálóak. Amellett, hogy elsődleges céljuk a rászorulók megsegítése, a hulladék csökkentésével hozzájárulnak az környezet megóvásához is, aminek jelentős ökológiai hatásai vannak.
Ezek a szervezetek jellemzően a beszállítóktól függenek, például az élelmiszeripari vállalatoktól és más közreműködőktől, és lényegében nagykereskedőként működnek. Néhány kulcsfontosságú kedvezményezettjük és stakeholderük közé tartoznak (Ghahremani-Nahr et al., 2023) a:
- családok, gyermek- és ifjúsági szervezetek, szenvedélybetegség-kezelő központok, vallási menedékhelyek, munkaügyi szakszervezetek és hasonló csoportok
- élelmiszertermelők, forgalmazók, szupermarketek, nagykereskedők, raktárak, kiskereskedők, szállítmányozó cégek, pénzintézetek, reklám- és kommunikációs ügynökségek, állami szervek, valamint különféle nemzeti és nemzetközi szervezetek
Az élelmiszergyűjtés nem új koncepció az adománygyűjtésben, és világszerte az élelmiszerbankok egyik fontos alapját képezi. Ha kimarad a kezdeti, élelmiszergyűjtési lépés, az az adományok jelentős csökkenését eredményezheti.
Az élelmiszerbankok vagy más humanitárius szervezetek megkereshetik a helyi éttermeket, kávézókat, üdülőhelyeket és más létesítményeket élelmiszeradományokért. A magasabb adományozási arány eléréséhez gyakran szükséges, hogy ezeket a helyszíneket - amennyiben lehetséges - személyesen keressék fel, és elmagyarázzák az élelmiszerbank céljait. Fontos kideríteni, hogy van-e közeli lejárati dátumú élelmiszerfeleslegük, amelyet kidobás helyett adományozhatnának. Sok szervezet hajlandó ilyen termékeket adományozni.
| A adományozói hálózat bővítése tudatos felkeresést és kapcsolatépítést igényel:
Vegyen részt hálózatépítő rendezvényeken, workshopokon és konferenciákon, hogy kapcsolatot teremtsen a potenciális adományozókkal. Használja ki a közösségi média csatornákat a szélesebb közönséggel való kapcsolattartásra. Szorosan működjön együtt a meglévő adományozókkal és gyűjtsön ajánlásokat. Kommunikációjával emelje ki a szervezet eredményeit. A küldetésed iránti elkötelezettséggel és a hiteles kapcsolatok kiépítésével bővítheted és változatosabbá teheted adományozói körödet. |
Az adományozói hálózat létrehozásának vagy bővítésének lépései (Donor Network, n.d.)
- Határozzuk meg, kik számunkra az ideális élelmiszer-adományozók:
Az adományozói hálózatunk bővítésének megkezdéséhez határozzuk meg, hogy kik számunkra az ideális adományozók. Ezek azok az emberek, akik a legnagyobb valószínűséggel támogatják az ügyünket és velünk azonos értékeket vallanak. Adományozói hálózatunk kialakításához használhatunk közösségi médiát, e-maileket, hideghívásos vagy háztól-házig technikákat. Használjunk olyan eszközöket, mint a felmérések, a közösségi média vagy az adományozói adatbázisok, hogy információt gyűjtsünk a jelenlegi adományozóinkról és a potenciális támogatóinkról. Ezután szabjuk üzeneteinket az ő igényeikhez.
- Terjesszük ki a befolyásunkat:
A következő lépés az adományozói hálózatunk bővítése érdekében az, hogy erősítsük a kapcsolatrendszerünket és a láthatóságunkat. Találjuk meg a módját annak, hogy kapcsolatba lépjünk olyan potenciális adományozókkal, akik esetleg még nem tudnak az induló vállalkozásunkról vagy az általunk képviselt ügyről. Használhatunk különböző módszereket, például ajánlásokat, rendezvényeket, médiát, partnerségeket, online platformokat vagy közvetlen levelezést. Emellett vonjuk be meglévő adományozóit és támogatóit is, hogy népszerűsítsék a kezdeményezésünket. Fontos a stratégia szem előtt tartása és a kreativitás a kapcsolatfelvétel során. Legyen a potenciális ügyfelek számára értékes és releváns az, amit képviselünk. Törekedjünk arra, hogy felkeltsük az érdeklődésüket, és ösztönözzük őket arra, hogy többet tudjanak meg a startupunkról vagy az általunk képviselt ügyről.
- Lépjünk kapcsolatba a potenciális támogatóinkkal:
Az adományozói hálózat bővítésének következő szakasza a potenciális támogatók aktív bevonását és az adományozói útjukon való végigvezetését jelenti. Fontos, hogy bizalmat és kapcsolatot alakítsunk ki velük, miközben a támogatásuk hatását is bemutatjuk. Használjunk különféle módszereket és stratégiákat a potenciális támogatók bevonására, beleértve az e-mailt, a telefonhívásokat, a közösségi médiát, a webináriumokat, a hírleveleket és a történetmesélést. Kínáljunk értékes és meggyőző tartalmakat, melyekkel tájékoztatjuk, motiváljuk és részvételre is ösztönözzük őket. Kommunikációnk legyen személyreszabott, hogy interaktívabbá és érzékenyebbé tegyük a célcsoportunkat, és legyünk figyelmesek a visszajelzéseikre, kérdéseikre, aggályaikra és ellenvetéseikre is.
- „ Kérjük az adományt”:
Az adományozói hálózat bővítésének következő lépése az adományok kérése. Ilyenkor közvetlenül és egyértelműen kérjük fel az érdeklődőket a támogatásukra. Legyünk magabiztosak, meggyőzőek, és magyarázzuk el, hogy adományuk hogyan fog változást hozni. Fontos, hogy legyünk tisztelettudók és rugalmasak, különböző lehetőségeket és előnyöket kínálva a különböző adományozási szintekhez. Tegyük egyszerűvé és kényelmessé az adományozási folyamatot, és fejezzük ki hálánkat az adományozóknak a nagylelkűségükért és elkötelezettségükért.
- Tartsuk fenn az adományozóink elkötelezettségét:
A következő lépés az adományozói hálózat bővítésében az, hogy az adományozóink visszatérjenek és hűséges támogatókká váljanak. Nagyon fontos, hogy ápoljuk és gondozzuk a velük való kapcsolatokat, és kimutassuk, hogy mennyire értékeljük a támogatásukat. A támogatók megtartására használjunk különböző módszereket, például fejezzük ki köszönetünket, kérjünk tőlük visszajelzést, tájékoztassuk őket aktualitásainkról, szervezzünk különféle rendezvényeket vagy végezzünk felméréseket. Mindig kapjanak releváns és aktuális információkat, melyben hangsúlyozzuk az adományaik pozitív hatását. Bátorítsuk részvételüket a közösségünkben.
| Egyes adományozók jobban elkötelezettek és aktívabban vesznek részt az ügyünkben. Ha egy adományozó jobban elköteleződik, akkor ezt a kapcsolatot ápolni kell, így kialakulhat egy hosszú távú partnerség. Azzal, hogy kiemelt figyelmet szentelünk nekik és hangsúlyozzuk a részvételük pozitív hatásait, több támogatót is bevonzhatunk az élelmiszeradományozói hálózathoz való csatlakozásra. |
- Bővítsük hálózatunkat:
Az adományozói hálózat bővítésének utolsó lépése a kapcsolatok kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi adományozóink és támogatóink révén szerzünk újakat. Motiválhatjuk őket arra, hogy ajánljanak, mutassanak be vagy hívjanak meg másokat, hogy csatlakozzanak hozzánk. Emellett használjunk olyan eszközöket és platformokat, amelyek lehetővé teszik támogatóink számára, hogy élelmiszergyűjtést folytassanak a szervezetünk számára. Ismerjük el és méltányoljuk az adományozói és támogatói erőfeszítéseket, elősegítve ezzel a nagylelkűség és a bővülés kultúráját.
A korlátozott erőforrások, a növekvő élelmiszersegély-kereslet és a verseny hatással van a keresleti hálózatra. Az élelmiszerfelesleg (ÉF) rendelkezésre állása döntő fontosságú az ügyletek szempontjából, azonban a belső ajánlott értékesítési idő lejártáig vannak bizonytalanságok. A kínálati oldalnak alacsony újraelosztási költségekre van szüksége, és különböző ÉF-kezelési opciói vannak (1. ábra). Ha rendszeresen van ÉF, az erősíti a kapcsolatokat, a rendszertelenül jelentkező élelmiszertöbblet viszont rugalmasságot és koordinációt igényel. A kínálat rendszertelensége akadályozza a kapcsolatok fejlődését, ami eredményezhet rendszeres és rendszertelen kapcsolatokat is. Az ÉF hasznosításának növelése érdekében az új kapcsolatok és a meglévő kapcsolatok erősítésére van szükség (Sundgren, 2022).
Az élelmiszersegély-csoportok az adományozók elvárásainak teljesítésével építenek bizalmat. Ez tükrözi az üzleti szövetségeket, ahol a hitelesség számít. Az erős kapcsolatok következetességet, méltányosságot és szoros együttműködést feltételeznek, de az ellátási lánc menedzsment (SCM) szakemberei között hiányosak az élelmiszerhulladék hierarchiájával és újraelosztásával kapcsolatos ismeretek. Az SCM szakemberek képzése sokat javíthat a helyzeten, mivel az élelmiszerpazarlás az ellátási lánc minden szakaszában előfordul. A cégek ezután felelősségteljesen újraeloszthatják az élelmiszereket, inkább a személyes ismeretekre, mint a terméktípusra támaszkodva.
Az élelmiszer-újraelosztás logisztikája, infrasturktúrafejlesztés és útvonaltervezés
Számos humanitárius segélyszervezet, például az élelmiszerbankok, hídként szolgálnak az élelmiszerforrások és a rászorulók között. Ezek a szervezetek jellemzően cégektől és magánszemélyektől veszik át az élelmiszereket, a tárolóhelyeken feldolgozzák, majd különböző módon - néha nonprofit csoportokon vagy kormányzati szervezeteken keresztül - szétosztják az emberek között. Az olyan társadalmi gazdasági szervezetek számára, mint az élelmiszerbankok, nem a pénzügyi nyereség és a gazdasági mutatók állnak a középpontban. Ehelyett a társadalmi és környezeti hatásokat helyezik előtérbe. Ily módon az élelmiszerbankok döntő szerepet játszanak az élelmiszer-ellátási láncon belüli fenntarthatóság előmozdításában (Martins et al., 2019).
A legtöbb élelmiszerbank helyi szinten indul és működik, gyakran korlátozott erőforrásokkal és bizonytalan élelmiszerellátással. Adományokra támaszkodnak, amelyek gyakorisága, típusa, minősége és mennyisége változó lehet. Emiatt fontos az élelmiszerek igazságos elosztása az élelmiszerbankban. Emellett az élelmiszerbankok nagymértékben függenek az önkéntesektől, ami néha olyan problémákhoz vezethet, mint a tapasztalatlan munkaerő, a változásokkal szembeni ellenállás, a magas fluktuáció és az elszámoltathatósággal kapcsolatos problémák (Reusken et al., 2023).
A jótékonysági és nonprofit szervezetek létfontosságúak a társadalmi problémák kezelésében, például a szegénység enyhítésében és a katasztrófaelhárításban. A finanszírozásuk az adományozók nagylelkűségétől függ, de ugyanilyen fontos a források hatékony elosztása a segítségre szorulók között (TUAID, 2023).
A humanitárius szervezetek raktározási követelményeit meghatározzák a szervezet sajátos igényei, a szervezet átfogó célja. A nagy mennyiségű, nem romlandó árut kezelő szervezeteknek több raktárra is szükségük lehet különböző helyszíneken. Ezzel szemben a célzott beavatkozásokra, például pszichoszociális programokra összpontosító szervezeteknek minimális szükségük lehet átfogó raktározási stratégiára, és dönthetnek úgy, hogy az egyes projektekhez szükséges dolgokat közvetlenül a szállítóktól szerzik be. Az áruk várható mennyisége mellett a speciális tárolási követelmények is befolyásolják a raktározás módját; az orvosi felszerelések kezelése például aprólékos leltárkezelést és speciális tárolási feltételeket igényelhet, míg a tartós, nem élelmiszer jellegű termékek (NFI) csak alapvető védelmet igényelnek az időjárás viszontagságaitól.
A humanitárius segélyszervezetek általában a kereskedelmi hálózatokhoz hasonló elosztási modellt alkalmaznak. Ez a modell nemzetközi és helyi raktárakat foglal magában, amelyek gyűjtőközpontokként, ellátó létesítményekként és végső elosztási pontokként működnek az érintett lakosság ellátása során.
Regionális/nemzetközi raktárak
Egy nemzetközi vagy regionális raktár a szállítók, adományozók vagy partnerek által küldött termékek átvevő központjaként működik. Ez lehetővé teszi a humanitárius szervezetek számára, hogy a rakományt ellenőrizzék, szétválogassák és előkészítsék a további elosztásra. Ezek a raktárak előzetes elhelyezési létesítményekként is funkcionálnak, ahol készleteket tárolnak vészhelyzet esetére, valamint ellátó létesítményekként is működnek, amelyek fokozatosan feltöltik az ellátási lánc más raktárait.
Bár sok ügynökség használ regionális raktárakat, ezeket nem szabad az egyetlen megoldásnak tekinteni. Egy nagy raktár üzemeltetése, különösen egy távoli területen, költséges lehet, és fenntartása többlet munkaerőt és időt igényel. Ha egy ügynökség nem áll készen a költségek fedezésére vagy a létesítmény megfelelő felügyeletére, akkor dönthet úgy, hogy kiszervezi a raktárkezelést, vagy teljesen kihagyja a regionális raktárat a folyamatból.
A regionális raktár pozicionálása
Amikor eldöntjük, hogy hol helyezzünk el egy regionális raktárat, gondoljunk az alábbi dolgokra:
| Közlekedési kapcsolatok | Közel van-e a raktár a nagy kikötőkhöz és repterekhez? |
| Reagálási terület | Aktív-e a régió a humanitárius munka szempontjából, és illeszkedik-e a helyszín az átfogó tervbe? |
| Támogatás típusa | A raktárat rövid távú vagy hosszabb távú projektekre fogják használni? |
| Létesítmény és berendezések | Megfelelő méretűek és minőségűek-e az épületek? Szükség van speciális tárolásra, például klímaberendezésre a helyiségekben? |
| Költségek | Megfizethető az országban dolgozni? Vannak-e kedvezmények, például szabadkereskedelmi övezetek vagy adómentesség a segélyezési munkák esetében? |
| Politikai stabilitás | Stabil az ország kormánya, és nem várhatóak konfliktusok vagy politikai változások? |
| Technikai segítség | Vannak a közelben szakképzett munkások vagy cégek, akik képesek a javításokat elvégezni és a raktárat kezelni? |
Regionális/Nemzetközi raktár működtetése
A regionális vagy nemzetközi raktárak lehetnek egyedi építésű, képzett munkatársakkal rendelkező létesítmények vagy külső logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett raktárak. Ideális esetben ezek a raktárak a hatékony tervezés érdekében számítógépes készletgazdálkodási eszközöket használnak. Az ilyen raktárak működési környezetének stabilnak kell lennie, a költséghatékony működésre összpontosítva. Számos szervezet rendelkezik világszerte központosított raktárakkal, amelyek díjazás ellenében szolgáltatásokat nyújtanak más humanitárius csoportoknak.
Központi raktár – Reagálási terület
A reagálási területen szükséges raktárak száma és helye a tevékenységek mennyiségétől és típusától, valamint a működési területektől függ. Sok reagáló szervezet előnyben részesíti, ha legalább egy központi raktárral rendelkezik az országban vagy a reagálási területen.
A válaszadó terület központi raktára jellemzően a fővárosban vagy egy jó infrastruktúrával rendelkező nagyobb kereskedelmi központban található. Helye a szervezet igényei és reagálási céljai alapján változhat. Nagyobb terület lefedése esetén, vagy ahol sok a tevékenység, a szervezeteknek több helyen is szükségük lehet nagy raktárakra. A központi raktár általában a tenger és a repülőterek, a gyártóüzemek, a szakképzett munkaerő és a szállítási szolgáltatások közelében helyezkedik el. Ezt közvetlenül az ügynökség kezelheti, vagy szerződhetnek harmadik féllel olyan területeken, ahol elegendő kereskedelmi tevékenység folyik.
A központi raktár az országba érkező áruk fogadásának és a helyben vásárolt termékek összegyűjtésének fő helyszíne. A központi raktározási stratégia célja, hogy biztosítsa a segélycikkek folyamatos szállítását a távoli vagy nehezen megközelíthető területekre, miközben elegendő készletet tart fenn a kereslet kielégítésére. Egyes szervezetek a központi raktárstratégia helyett a szállítók vagy nemzetközi kikötők által a helyszíni raktárakba vagy elosztóhelyekre történő közvetlen szállítást is választhatják.
Külső raktárak (field warehouses)
A külső raktárak általában nem rendelkeznek ugyanolyan szintű infrastruktúrával, mint a központi vagy nemzetközi raktárak. A tárolási feltételek gyakran korlátozottak, és a speciális követelmények, például a hőmérséklet-szabályozás miatt fejlesztésekre lehet szükség. A külső raktárakban a biztonság komoly gondot jelent, és szükség lehet olyan extra intézkedésekre, mint a kerítés és az őrök. A rakományt jellemzően kézzel mozgatják és rakodják, minimális tárolóeszközzel, például polcokkal.
A külső raktárakban dolgozó munkaerő kevés raktári tapasztalattal rendelkező alkalmi munkavállalókból állhat, és a leltározási rendszerek gyakran papír alapúak. Egy külső raktár felállítása kaotikus és akár veszélyes is lehet, különösen sürgős humanitárius helyzetekben. Ezért a menedzsmentnek gyakorlatiasnak és cselekvésorientáltnak kell lennie, a segélyek gyors és hatékony rendelkezésre bocsátására összpontosítva, ugynakkor biztosítva az elszámoltathatóságot.
Logisztikai műveleti szakaszok a humanitárius élelmiszerosztás területén
Jelenleg a humanitárius szervezetek számos országban manuálisan kezelik az élelmiszer-szállítási folyamatokat, például az élelmiszerkészleteket és a szállítási ütemterveket, azok papíron történő rögzítésével. Azok az információk, amelyekkel a munkavállalóknak vagy a vezetőknek mindenkor tisztában kell lenniük ahhoz, hogy fejlődni tudjanak, a következők: a) az egyes létesítményekben lévő élelmiszerkészletek állapotának valós idejű ismerete, b) a szállításhoz az információk megosztása az élelmiszerbank rendszerén belül, ezáltal javítva a c) a munkaidőt és a hatékonyságot. A munkatársaknak ki kell szállítaniuk az ételt, még akkor is, ha a szállítási útvonal hosszú és nem a leghatékonyabb. Ráadásul az ételkiszállítási menetrendek kézi megtervezése a munkatársak számára egyenlőtlen feladatkiosztást eredményezhet. Ezek a problémák az erőforrások pazarlását eredményezhetik, mind az idő, mind a pénzügyi kiadások tekintetében.
Mivel az élelmiszerkészletek és a magánszemélyektől és/vagy szervezetektől kért élelmiszerek mennyisége és típusa folyamatosan változik, alapvető fontosságú, hogy a rendszerben lévő élelmiszerekkel kapcsolatos információk folyamatosan frissüljenek, és valós időben tükröződjenek.
Az üzemeltetési rendszer három fő mechanizmusból áll: a készletgazdálkodási mechanizmusból, a munkaidő-kezelési mechanizmusból és a szállításkezelési mechanizmusból.
- Készletgazdálkodási mechanizmus
A készletgazdálkodási mechanizmus felelős az egyes létesítmények élelmiszer-készleteire vonatkozó aktuális információk tárolásáért és felügyeletéért. Az egyes élelmiszer-készletekre vonatkozó néhány adatkomponens a következő:
- Az élelmiszer neve
- Kategória (pl. ital, konzerv, termék, fűszer stb.)
iii. Lejárati idő
- Mennyiség
- Tömeg
- Érkezés dátuma
vii. A létesítmény, ahol az élelmiszer található
Az egyes élelmiszerbankok munkatársai manuálisan frissítik, hozzáadják és törlik ezeket az információkat, amikor a készlet állapotában változás áll be.
- Munkaidő kezelési mechanizmus
Ez a rendszermechanizmus kezeli a munkatársak munkaidő-beosztását. Az információ tartalmazza a munkatárs nevét, a feladatok nevét, valamint az egyes feladatok kezdési és befejezési idejét. Ezen információknak a rendszerbe történő bevitelével - a leltárkezelési mechanizmushoz hasonlóan - a munkatársak munkarendjei megosztásra és frissítésre kerülnek.
- Szállításkezelési mechanizmus
Ez a mechanizmus felügyeli az élelmiszerbank valamennyi létesítményének élelmiszer-szállítási ütemtervét. Jelenleg a következő részleteket tartalmazza:
- Az élelmiszerszállítmány származási helye
- Az élelmiszerszállítmány rendeltetési helye
iii. Az élelmiszer neve
- Mennyiség
- A szállítás dátuma és időpontja
- Kijelölt kézbesítő munkatársak
Miután az élelmiszerszállítás a rendszerbe bevitt ütemterv szerint befejeződött, a szállítással kapcsolatos készletinformációkat általában kézzel frissítik a különböző helyszínek között.
A humanitárius szervezetek a különböző funkciók és folyamatok digitalizálása érdekében szoftver- vagy információs rendszerekkel foglalkozó vállalatokkal együttműködve fejleszthetik folyamataikat. Az ilyen szoftverek használata segíthet az ütemezésben, az adatgyűjtésben és az élelmiszerosztás optimalizálásában. Emellett a szoftvercég önkéntes tevékenységet is vállalhat, és humánerőforrás-osztályán keresztül pénzben is hozzájárulhat az élelmiszergyűjtő szervezet támogatásához.
Az eljárások nyomonkövetése. Az adományozóknál és a jótékonysági szervezeteknél tett látogatások és protokollok nyomonkövetése.
A monitoring és follow-up eljárások döntő szerepet játszanak az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság biztosításában az adományok és a jótékonysági tevékenységek kezelése során. A hatékony monitoring protokollok bevezetésével és az adományozók és jótékonysági szervezetek rendszeres utánkövetésével (follow-upjával) a szervezetek erősíthetik a kapcsolatokat, fenntarthatják az adományozók bizalmát, és maximalizálhatják a jótékonysági hozzájárulások hatását. Ebben a képzési anyagban az adományozók menedzselésével és a jótékonysági tevékenységekkel összefüggésben a monitoring eljárások és a follow-up látogatások lefolytatásának kulcsfontosságú stratégiáit és legjobb gyakorlatait tárjuk fel.
A Monitoring Folyamatok Megértése
A monitoring eljárások az adományok és jótékonysági kezdeményezések kezelésével kapcsolatos folyamatok és tevékenységek szisztematikus megfigyelését, értékelését és felügyeletét foglalják magukban. Ez kiterjed az adományok teljes életciklusának nyomon követésére, a hozzájárulások gyűjtésétől a pénzek kifizetéséig és a jótékonysági programok hatásának értékeléséig. A monitoring eljárások segítenek biztosítani a jogi és etikai normáknak való megfelelést, azonosítani a lehetséges kockázatokat vagy eltéréseket, és nyomon követni az erőforrások felhasználásának hatékonyságát. Az egyértelmű monitoring protokollok kialakításával a szervezetek idejekorán felismerhetik a problémákat, és proaktív intézkedéseket hozhatnak azok kezelésére, ezáltal fokozva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.
A monitoringeljárások kulcsfontosságú összetevői a következők:
- Dokumentáció és Nyilvántartás: A hatékony ellenőrzési eljárások alapja az alapos dokumentáció és az átfogó nyilvántartások vezetése. Ez magában foglalja az adományozással kapcsolatos tranzakciók, kommunikáció és tevékenységek minden lényeges részletének szisztematikus rögzítését. A szabványosított dokumentációs eljárások kialakításával a szervezetek biztosítják az adományozói információk, az adományok és a kifizetési nyilvántartások rögzítésének következetességét és egyértelműségét. A megfelelő eszközök vagy rendszerek, például adománykezelő szoftverek vagy adatbázisrendszerek használata egyszerűsíti a nyilvántartási folyamatot, és javítja az információk hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét.
A pontos és átlátható nyilvántartás nemcsak az áttekinthetőséget és az ellenőrizhetőséget segíti elő, hanem értékes forrásként szolgál az elemzésekhez, a jelentésekhez és a döntéshozatalhoz is.
- Rendszeres ellenőrzések és felülvizsgálatok: Az adományozási folyamatok és pénzügyi nyilvántartások hatékonyságának és teljességének értékeléséhez elengedhetetlenek a rendszeres ellenőrzések és felülvizsgálatok. A független vagy belső ellenőrök által végzett belső auditok a belső ellenőrzéseket, az irányelveknek és szabályzatoknak való megfelelést és a pénzügyi kimutatások pontosságát vizsgálják. A külső könyvvizsgáló cégek vagy szabályozó szervek által végzett külső ellenőrzések a pénzügyi gyakorlatok és a jogi és szabályozási követelmények betartásának pártatlan értékelését biztosítják. Ezek az ellenőrzések feltárják a szabálytalanságokat, hibákat vagy eltéréseket, lehetővé téve a szervezetek számára a problémák azonnali orvoslását és a kontrollintézkedések elvégzését.
Az adományozási folyamatok és a pénzügyi nyilvántartások rendszeres felülvizsgálata fokozza az elszámoltathatóságot, csökkenti a kockázatokat, és erősíti a bizalmat a szervezet pénzügyi gyakorlataival szemben a stakeholderek körében.
- Teljesítménymérések és jelentéstétel: A jótékonysági programok hatásának és hatékonyságának értékeléséhez elengedhetetlen a teljesítménymérések és a jelentéstételi mechanizmusok kialakítása. Egyértelmű célok és mérhető mutatók meghatározásával a szervezetek értékelni tudják a program eredményeit, nyomon követhetik az előrehaladást, és bizonyítani tudják a szakmaiságukat az érdekeltek felé. A teljesítménymutatók tartalmazhatnak mennyiségi mutatókat, mint például az ellátott kedvezményezettek száma, az összegyűjtött pénzeszközök vagy az elért eredmények, valamint minőségi mutatókat, mint például a kedvezményezettek elégedettsége vagy a közösségre gyakorolt hatás. A program eredményeiről szóló rendszeres jelentések lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy átláthatóan és hatékonyan kommunikálják az eredményeket az érdekelt felek, köztük az adományozók, az igazgatótanácsi tagok, a szabályozó hatóságok és a nyilvánosság felé.
Az előre meghatározott mutatókhoz viszonyított előrehaladás nyomon követésén alapuló, adatvezérelt döntéshozatal lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy azonosítsák a fejlesztendő területeket, stratégiailag osszák el az erőforrásokat, és optimalizálják a programozási eredményeket.
Follow-up látogatások lefolytatása a donor és humanitárius szervezeteknél
Az adományozókhoz és jótékonysági szervezetekhez szervezett follow-up látogatások jó lehetőséget nyújtanak a kapcsolatok erősítésére, a hozzájárulásokért való hála kifejezésére és a visszajelzés gyűjtésre a jótékonysági kezdeményezésekkel kapcsolatban. Ezek a látogatások személyessé teszik az adományozókkal a kapcsolatot, és bizonyítják az átláthatóság iránti elkötelezettségünket. A follow-up látogatások során vegyük figyelembe a következőket:
- Felkészülés és tervezés: A follow-up látogatás ütemezése előtt elengedhetetlen, hogy időt szánjunk az alapos előkészítésre és tervezésre. Ez magában foglalja az adományozó szervezethez fűződő előzményeinek áttekintését, beleértve a korábbi adományokat, az interakciókat és az esetlegesen kinyilvánított különleges preferenciákat vagy érdeklődési köröket. Emellett gyűjtsünk releváns információkat a folyamatban lévő jótékonysági kezdeményezésekről vagy projektekről, amelyek összhangban vannak az adományozó jótékonysági érdeklődésével. Határozzuk meg világosan a látogatás céljait és napirendjét, felvázolva a konkrét megbeszélendő témákat vagy kérdésköröket. Ha jól felkészülten érkezünk, az professzionalizmusról és az adományozó prioritásaira és aggodalmaira való odafigyelésről tesz tanúbizonyságot. Ezzel maximalizáljuk a látogatás hatékonyságát.
- Hatékony kommunikáció: A follow-up látogatás során helyezzük előtérbe az adományozókkal és a jótékonysági szervezet képviselőivel való tartalmas és megnyerő kommunikációt. Teremtsünk olyan barátságos és kényelmes környezetet, amely ösztönzi a nyílt párbeszédet és elősegíti a bizalmat. Szánjunk időt arra, hogy figyelmesen meghallgassuk az adományozó szempontjait, motivációit és elvárásait a jótékonysági adományokkal kapcsolatban. Bátorítsuk őket arra, hogy nyíltan osszák meg visszajelzéseiket, aggodalmaikat és javaslataikat, és minden kérdésre vagy megkeresésre nyíltan és őszintén válaszoljunk. A hatékony kommunikáció kapcsolatot épít és erősíti azt, megalapozva ezzel a folyamatos elköteleződést és támogatást.
- Hála és elismerés: Az adományozók nagylelkűségéért és támogatásáért való őszinte megbecsülés és elismerés kifejezése alapvető fontosságú a follow-up látogatások során. Használjuk ki az alkalmat arra, hogy őszintén megköszönjük az adományozóknak a hozzájárulásukat és a szervezet küldetésére és a kedvezményezettekre gyakorolt pozitív hatásukat. Személyre szabott elismerésben részesítsük őket, amelyben hangsúlyozzuk fontosságukat és az adományaik révén elért kézzelfogható eredményeket. Osszunk meg konkrét példákat vagy sikertörténeteket, amelyek bemutatják, hogyan hasznosult az adományuk hozzájárulásuk, és azzal milyen pozitív hatást gyakoroltak mások életére. A hála kifejezésével megerősítjük a partnerségünket, és további támogatásra ösztönözzük az donorokat.
- Visszajelzések gyűjtése és cselekvési terv: Kérjünk visszajelzést az adományozóktól és a jótékonysági szervezetek képviselőitől a szervezettel és a jótékonysági kezdeményezésekkel kapcsolatos tapasztalataikról. Bátorítsuk őket, hogy osszák meg véleményüket, beleértve a fejlesztési javaslatokat vagy azokat a területeket, ahol további támogatásra lehet szükség. A beszélgetés során a meglátások és észrevételek rögzítése érdekében készítsünk jegyzeteket. A látogatás után gondosan tekintsük át a kapott visszajelzéseket, és határozzuk meg a javításra vagy kiigazításra irányuló megvalósítható lépéseket. Használjuk fel a visszajelzéseket a stratégiai döntéshozatal, a programkiigazítások és a jövőbeli adománygyűjtési kezdeményezések során. Azáltal, hogy az adományozók észrevételeit beépítjük a tervezési folyamatokba, bizonyítjuk, hogy fontos számunkra a véleményük és elkötelezettek vagyunk a folyamatos fejlesztés iránt. Ezzel elősegítjük az átláthatóság és az együttműködés kultúráját.
Azáltal, hogy az adományozók hozzájárulását beépítjük a tervezési folyamatokba, bizonyítjuk, hogy fontos számunkra a véleményük és elkötelezettek vagyunk a folyamatos fejlesztés iránt, és ezzel elősegítjük az átláthatóság és az együttműködés kultúráját.
A hatékony monitoring eljárások és follow-up látogatások a sikeres donormenedzsment és a jótékonysági tevékenységek alapvető elemei. Hatékony monitoring protokollok bevezetésével és rendszeres follow-up látogatások lebonyolításával a szervezetek biztosíthatják az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az adományozók elégedettségét. A donorok menedzselésével és elkötelezettségük előtérbe helyezésével a szervezetek hosszú távú kapcsolatokat alakíthatnak ki, folyamatos támogatásra ösztönözhetnek, és maximalizálhatják a jótékonysági hozzájárulások hatását.
A jótékonysági hálózat promóciója és társadalmi hatásának maximalizálása
A jótékonysági hálózat promóciója és társadalmi hatásának maximalizálása alapvető fontosságú a társadalmi szükségletek hatékony kezeléséhez és az érdemi ügyek támogatásához. Megfelelő kommunikációs stratégiával és az érdekelt felek bevonásával a jótékonysági szervezetek növelhetik hatókörüket, mobilizálhatják az erőforrásokat és pozitív változásokat érhetnek el.
Digitális platformok lehetőségeinek kihasználása
A digitálisan vezérelt világban a jótékonysági szervezeteknek soha nem látott lehetőségeik vannak arra, hogy a különböző digitális platformokon keresztül világszerte kapcsolatba lépjenek a közönséggel. Ezek a platformok messze túlmutatnak a puszta közösségi médiafrissítéseken, és dinamikus lehetőségeket kínálnak az elköteleződésre és a kapcsolatteremtésre. A célzott hirdetések, az influencer partnerségek és a stratégiai közösségi médiakampányok segítségével a jótékonysági szervezetek felerősíthetik üzeneteiket és kiszélesíthetik hatásukat. A mérőszámok és a következtetések gondos elemzésével a szervezetek finomíthatják digitális stratégiáikat, biztosítva, hogy azok hatékonyan találjanak visszhangra a célközönségüknél, és érdemi elköteleződést eredményezzenek. A digitális platformok révén a jótékonysági szervezetek - a meggyőző tartalom kialakításától kezdve az online közösségek támogatásáig - új szintre emelhetik az érdekérvényesítő erőfeszítéseiket és társadalmi hatású tevékenységeiket. (4. ábra)
Stratégiai partnerségek ápolása
A stratégiai partnerségek az alapja a jótékonysági hálózat hatókörének és befolyásának. Ezek a partnerségek magukban foglalják a vállalatokkal, más nonprofit szervezetekkel, kormányzati szervekkel és közösségi szervezetekkel való együttműködést. Az erőforrások, a szakértelem és a hálózatok egyesítésével a jótékonysági szervezetek felerősíthetik hangjukat, további finanszírozási forrásokhoz juthatnak, és közös platformokat vehetnek igénybe az érdekérvényesítő és figyelemfelkeltő kampányaikhoz. E partnerségek kiépítéséhez és ápolásához olyan kapcsolatokra van szükség, amelyek a kölcsönös bizalmon, a közös értékeken és a pozitív társadalmi változások előmozdítása iránti egységes elkötelezettségen alapulnak. A stratégiai szövetségek révén a jótékonysági szervezetek kiterjeszthetik hatókörüket és befolyásukat, olyan átalakító kezdeményezéseket serkentve, amelyek megoldást kínálnak a legégetőbb társadalmi kihívásokra.
Az alulról jövő érdekérvényesítés támogatása
Az alulról jövő érdekérvényesítés képessé teszi a közösségeken belül az egyént arra, hogy támogatást szerezzen és érdemi változást érjen el alulról felfelé építkezve. A jótékonysági szervezetek kulcsszerepet játszanak az alulról jövő érdekvédők megerősítésében azáltal, hogy ellátják őket a szükséges eszközökkel, erőforrásokkal és képzésekkel, hogy hatékonyan kommunikálhassák üzenetüket és szerezzenek támogatást. Ha arra ösztönözzük a támogatóinkat, hogy szervezzenek helyi rendezvényeket, adománygyűjtő és tudatosságnövelő kampányokat, az elősegíti a közösségi felelősségvállalást és elkötelezettség érzését a jótékonysági szervezetünk küldetése iránt. Az alulról jövő aktivizmus támogatásával a jótékonysági szervezetek pozitív változások katalizátoraivá válhatnak. Ennek hatásai messze túlmutatnak a közvetlen hálózatukon, és képessé teszi az egyéneket arra, hogy saját közösségükben a társadalmi átalakulás aktív szereplőivé váljanak.
Meggyőző történetek megosztása
A hatékony kommunikáció középpontjában a történetmesélés művészete áll. A jótékonysági szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy olyan meggyőző történeteket osszanak meg, amelyek mélyen megérintik a közönségüket, érzelmeket, empátiát és cselekvést váltanak ki. A személyes anekdoták, beszámolók és sikertörténetek emberközelivé teszik a jótékonysági szervezet küldetését, és ezáltal a támogatók számára hitelessé és inspirálóvá teszik azt. Az olyan multimédiás formátumok, mint a videók, podcastok és infografikák használata fokozza a történetmesélés élményét, és megragadja a közönséget az egyre zsúfoltabb digitális környezetben.
A munkájuk kézzelfogható hatását bemutató hiteles történetek megosztásával a jótékonysági szervezetek tartalmas kapcsolatot alakíthatnak ki a támogatókkal, és arra ösztönözhetik őket, hogy az ügy elkötelezett híveivé váljanak.
Kapcsolattartás a hagyományos médiával
A digitális platformok elterjedése ellenére a hagyományos média továbbra is hatékony eszköz a közvélemény formálásában és a tudatosság növelésében. A jótékonysági szervezeteknek sajtóközlemények, médiamegkeresések és interjúlehetőségek révén aktívan részt kell venniük a hagyományos médiával való kapcsolattartásban. A lényeges témákkal foglalkozó újságírókkal és riporterekkel való kapcsolatok ápolása megkönnyíti a médiában való megjelenést, és ezáltal erősíti a jótékonysági szervezet üzeneteinek és hatásának terjedését. A hagyományos médiacsatornák integrálása a digitális platformok mellett átfogó és sokoldalú megoldást biztosít az információk terjesztésére és a társadalmi hatás maximalizálására. A digitális és a hagyományos médiacsatornák kihasználásával a jótékonysági szervezetek hatékonyan érhetik el a különböző közönségeket, és szélesebb körű pozitív változásokat idézhetnek elő.
Ahhoz, hogy a jótékonysági hálózat társadalmi hatását maximalizálni tudja, stratégiai és proaktív erőfeszítésekre van szükség a kommunikációban, az érdekeltek bevonásában és a támogatásszerzésben egyaránt. A digitális platformok kihasználásával, a stratégiai partnerségek ápolásával, az alulról jövő érdekérvényesítés erősítésével, a meggyőző történetek elmesélésével és a hagyományos médiával való kapcsolattartással a jótékonysági szervezetek kiterjeszthetik hatókörüket, cselekvésre ösztönözhetnek, és tartós változásokat hozhatnak létre a közösségekben. Az együttműködő és innovatív megközelítések révén a jótékonysági szervezetek kihasználhatják hálózataik kollektív erejét, hogy megoldják a sürgető társadalmi kihívásokat és jelentős hatást érjenek el.
Hivatkozások
- Charities Regulator. (2017). Guidelines for charitable organisations on fundraising. https://www.charitiesregulator.ie/media/1083/guidance-for-fundraising-english.pdf
- (2012). Connecting with donors. https://www.ngoconnect.net/sites/default/files/resources/Part%203%20-%20Connecting%20with%20Donors.pdf
- Donor Network. (n.d.). [Business]. How Do You Grow Your Donor Network? Retrieved March 14, 2024, https://www.linkedin.com/advice/1/how-do-you-grow-your-donor-network-skills-fundraising
- Ghahremani-Nahr, J., Ghaderi, A., & Kian, R. (2023). A food bank network design examining food nutritional value and freshness: A multi objective robust fuzzy model. Expert Systems with Applications, 215, 119272. https://doi.org/10.1016/j.eswa.2022.119272
- González-Torre, P. L., & Coque, J. (2016). From Food Waste to Donations: The Case of Marketplaces in Northern Spain. Sustainability, 8(6), Article 6. https://doi.org/10.3390/su8060575
- Guet, I.-H. (2002). Monitoring fundraising - issue lab. https://www.issuelab.org/resources/16097/16097.pdf
- Iiyama, T., Kitakoshi, D., & Suzuki, M. (2021). An Approach for Creation of Logistics Management System for Food Banks Based on Reinforcement Learning. Proceedings of the 4th International Conference on Information Science and Systems, 60–67. https://doi.org/10.1145/3459955.3460601
- Martins, C. L., Melo, M. T., & Pato, M. V. (2019). Redesigning a food bank supply chain network in a triple bottom line context. International Journal of Production Economics, 214, 234–247. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2018.11.011
- Reusken, M., Cruijssen, F., & Fleuren, H. (2023). A food bank supply chain model: Optimizing investments to maximize food assistance. International Journal of Production Economics, 261, 108886. https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2023.108886
- Sundgren, C. (2022). Circular supply chain relationships for food redistribution. Journal of Cleaner Production, 336, 130393. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2022.130393
- (2023, October 11). Considerations in Charity Logistics. TUAID. https://tuaid.org/navigating-charity-logistics/
- Wilke, Burkhard. (2003). Monitoring Charitable Organizations: Criteria and Assessment Methods. https://www.researchgate.net/publication/228800092_Monitoring_Charitable_Organizations_Criteria_and_Assessment_Methods
Bemutatkozás
Gratulálunk a ReS-Food tanfolyam 3. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtsd el megosztani az elért eredményeidet a barátaiddal!
MODUL 4: JÓGYAKORLATOK
Donormendezsment az Élelmiszeradományozásban
A donormendzsment az élelmiszeradományozásban a donorokkal való etikus és felelősségteljes kapcsolattartást jelenti, melynek célja a a bizalom fenntartása, az elégedettség biztosítása és a hosszú távú partnerségek kialakítása.
A donormenedzsment magában foglalja az adományozói kapcsolatok gondos ápolását a hatékony kommunikáció, átláthatóság és nyomon követhetőség révén. A donormenedzsment elveinek és gyakorlatainak megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jótákonysági szervezetek megtarthassák az adományozóikat és maximalizálni tudják a donorok támogatását.
Az élelmiszeradományozásban a hatékony donormenedzsment az adományozók és hozzájárulásuk fontosságának elismerésével kezdődik. Az adományozók döntő szerepet játszanak az élelmiszer-biztonság problémájának kezelésében és az élelmiszer-pazarlás csökkentésében azáltal, hogy a felesleges élelmiszereket újraelosztják. Az adományozók nagylelkűségének elismerésével és a támogatásuk iránti megbecsülésük kimutatásával a jótékonysági szervezetek erősíthetik a kapcsolataikat és ösztönözhetik a további elköteleződést.
Az átláthatóság a donormenedzsment alapvető szempontja, mivel az adományozók őszinteséget és nyitottságot várnak el a jótékonysági szervezetektől. Ha világos és pontos tájékoztatást nyújtunk arról, hogy az adományozott élelmiszereket hogyan használjuk fel, hogyan osztjuk szét, és azok hogyan hatnak a közösségekre, az növeli a szervezetünkbe vetett bizalmat. Az átláthatósághoz hozzátartozik, hogy felfedjük a szervezetünk által tapasztalat kihívásokat és korlátokat is, valamint hogy proaktív módon kezeljük a donorok aggályait.
Az élelmiszer-adományozás során a kommunikáció a hatékony donormenedzsment kulcsa. A jótékonysági szervezeteknek őszintén kell kommunikálniuk az adományozókkal, folyamatosan tájékoztatva őket a szervezet tevékenységeiről, eredményeiről és hatásáról. A rendszeres tájékoztatás, hírlevelek és jelentések elősegítik, hogy a donorok folyamatosan elkötelezettek maradjanak a küldetésünk iránt, és érezzék, hogy adományaikat megbecsüljük. Emellett az adományozói megkeresésekre és visszajelzésekre adott gyors válaszadás azt mutatja, hogy odafigyelünk és tiszteletben tartjuk az adományozók véleményét.
Bizalom –és kapcsolatépítés az adományozókkal
Az élelmiszer-adományozókkal való bizalom és kapcsolat kiépítése alapvető fontosságú az erős és tartós együttműködések kialakításához. A bizalom minden sikeres partnerség alapja, és a jótékonysági szervezeteknek alaposan meg kell dolgozniuk az adományozók bizalmának elnyeréséért és fenntartásáért. A bizalmat olyan következetes cselekedetekkel lehet kiépíteni, amelyek bizonyítják integritásunkat, megbízhatóságunkat és felelősségtudatunkat.
A kommunikáció és a következetes viselkedés kulcsfontosságú az adományozók bizalmának elnyeréséhez. A jótékonysági szervezeteknek be kell tartaniuk ígéreteiket és kötelezettségvállalásaikat, biztosítva, hogy az adományozott élelmiszereket felelősségteljesen kezelik és hatékonyan osztják szét. Az elvárások következetes teljesítésével és a pozitív eredmények elérésével a jótékonysági szervezetek bizalmat és hitelességet építhetnek az adományozók körében.
Az átláthatóság egy másik kulcsfontosságú eleme az adományozókkal való bizalomépítésnek. A jótékonysági szervezeteknek átláthatónak kell lenniük működésükkel, pénzügyeikkel és hatásukkal kapcsolatban, világos és pontos tájékoztatást nyújtva az adományozóknak arról, hogy adományaikat hogyan használják fel. Az átláthatóság bizalmat épít azáltal, hogy a szervezet tevékenységének minden aspektusában őszinteséget, nyitottságot és elszámoltathatóságot sugall.
A személyes kapcsolatok elengedhetetlenek az adományozókkal való sikeres kapcsolatépítéshez. A jótékonysági szervezeteknek időt kell szánniuk arra, hogy megismerjék adományozóikat, megértsék motivációikat és preferenciáikat, és ennek megfelelően alakítsák ki donormenedzsmentjüket. Az adományozókkal való személyes kapcsolatok kiépítése segíti a kötődés és a lojalitás érzésének kialakítását, ami elősegíti a hosszú távú elkötelezettséget és támogatást.
Nyújtsunk értéket a donornak!
Az élelmiszeradományozóknak nyújtott érték több, kell, hogy legyen, mint csupán az adományok elfogadása. Az adományozók számára olyan hasznot hozó előnyöket és szolgáltatásokat kell biztosítanunk, amelyek javítják az adományozás élményét, és kifejezik a támogatásukért érzett megbecsülésünket. A jótékonysági szervezetek többféle módon is értéket nyújthatnak az adományozóknak, például logisztikai támogatással, kapcsolatépítési lehetőségekkel és a hozzájárulásukért járó elismeréssel.
Az adományozóknak nyújtott értékteremtés egyik módja az adományozás folyamatát megkönnyítő logisztikai segítségnyújtás. A jótékonysági szervezetek segíthetnek az adományozóknak a logisztikában, például a szállításban, a tárolásban és a csomagolásban, megkönnyítve számukra a felesleges élelmiszerek adományozását. A logisztikai terhek enyhítésével a jótékonysági szervezetek ösztönözhetik, és nagyobb részvételre késztethetik az adományozókat.
A kapcsolatépítési lehetőségek egy másik értékes előny, amelyet a jótékonysági szervezetek kínálhatnak az adományozóknak. Azáltal, hogy az adományozókat hasonlóan gondolkodó egyénekkel és szervezetekkel hozzák kapcsolatba, a jótékonysági szervezetek segíthetnek az adományozóknak bővíteni hálózataikat, kapcsolatokat építeni és együttműködni a közös célok érdekében. A hálózatépítési lehetőségek közé tartozhatnak rendezvények, workshopok és online fórumok, ahol az adományozók kapcsolatba léphetnek egymással és megoszthatják ötleteiket.
Az elismerés fontos szempont az adományozóknak nyújtott értékteremtésben. A jótékonysági szervezeteknek el kell ismerniük és meg kell ünnepelniük az adományozók hozzájárulásait, kifejezve hálájukat a nagylelkűségükért, hangsúlyozva a szervezet küldetésére gyakorolt pozitív hatásukat. Az elismerés különböző formákat ölthet, például nyilvános elismeréseket, díjakat és személyre szabott köszönőleveleket, az adományozók preferenciáihoz és igényeihez igazodva. A nyilvános elismerés hatékony módja az adományozók megbecsülésének. A jótékonysági szervezetek nyilvánosan elismerhetik az adományozók hozzájárulásait különböző csatornákon keresztül, például a közösségi médiában, hírlevelekben és éves jelentésekben. Az adományozók támogatásának kiemelése és hozzájárulásuk hatásának bemutatása segít a nyilvánosság figyelmének felkeltésében, és másokat is ösztönöz a részvételre, miközben az adományozók számára is büszkeséget és elismerést nyújt.
Vonjuk be a donorokat a küldetésünkbe!
Az adományozók bevonása a szervezet küldetésébe alapvető fontosságú a felelősségvállalás, a kapcsolódás és az elkötelezettség érzésének erősítéséhez. Az adományozók szeretik érezni, hogy kötődnek az általuk támogatott ügyekhez, és érteni, hogy hozzájárulásuk hogyan változtat a dolgokon. A jótékonysági szervezetek különböző tevékenységek és kezdeményezések révén vonhatják be az adományozókat a küldetésükbe, így részeseivé válnak a szervezet munkájának és hatásának.
Az egyik módja, hogy az adományozókat küldetésünk részeseivé tegyük, ha bevonjuk őket a rendezvényeinkbe, vagy az önkéntes munkába. A jótékonysági szervezetek felkérhetik az adományozókat, hogy vegyenek részt önkéntes munkában, például élelmiszerosztásban, közösségi eseményekben és adománygyűjtő kampányokban. A munkatársak és más támogatók mellett végzett önkéntes munkával az adományozók első kézből szerezhetnek tapasztalatot a szervezet munkájáról és hatásáról, elmélyítve ezzel kapcsolatukat és elkötelezettségüket küldetésünk iránt.
Egy másik módja annak, hogy az adományozókat bevonjuk a küldetésbe, a történetmesélés és a hatásjelentések. A jótékonysági szervezetek olyan történeteket, beszámolókat és sikertörténeteket oszthatnak meg, amelyek szemléltetik munkájuk hatását, és bemutatják, hogy az adományozók hozzájárulása milyen változást eredményez. Azzal, hogy valós példákon keresztül mutatják be, hogyan segítik az adományok az egyének és a közösségek életét, a jótékonysági szervezetek inspirálhatják az adományozókat, és megerősíthetik a küldetéshez való kötődésüket.
Donormenedzsment értékelése és javítása
A donormenedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek értékelése és javítása alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy a jótékonysági szervezetek hatékonyan be tudják vonni és meg tudják tartani az élelmiszeradományozókat. A donormenedzsment hatékonyságának rendszeres értékelésével és az adományozók visszajelzéseinek bekérésével a jótékonysági szervezetek azonosíthatják a javításra szoruló területeket, és stratégiákat hajthatnak végre az adományozók elégedettségének növelésére és a donorok megtartási rátájának fokozására.
A donormenedzsment értékelésének egyik módszere az adományozói elégedettség és a donormegtartási arányok mérése. A jótékonysági szervezetek adatokat gyűjthetnek az adományozókat, hogy felmérjék, mennyire elégedettek, és ezáltal meghatározhatóak azok a területek, ahol javításra van szükség. Az adományozók megtartási arányának időbeli nyomon követése értékes betekintést nyújt a donormenedzsment hatékonyságába, és segít azonosítani az adományozói magatartás trendjeit és mintáit.
| A donormegtartás azt méri, hogy az adományozók közül hányan adakoznak tovább a szervezetnek az első adományozást követően.
Ha a szervezetünk nem ösztönzi az új adományozókat arra, hogy újra adakozzanak, akkor a donormegtartási arány alacsony. Ha sok visszatérő adományozónk van, akkor a donormegtartási arány magas. A donormegtartási arány nagyon fontos, mert óriási hatással van a szervezetünk pénzügyi állapotára. |
A donormenedzsmnent értékelésének másik módja a donorok véleményének begyűjtése. A jótékonysági szervezetek felmérések, fókuszcsoportok és személyes beszélgetések segítségével gyűjthetnek visszajelzést, hogy megértsék az adományozók tapasztalatait, preferenciáit és fejlesztési javaslatait. Az adományozói visszajelzések aktív figyelembevételével és azok donormenedzsment gyakorlatokba történő beépítésével a jótékonysági szervezetek bizonyítani tudják, hogy fontos számukra az adományozók elégedettsége.
Az adatok és mérőszámok használata a donormenedzsment hatásának mérésére szintén fontos a hatékonyság értékeléséhez és a fejlesztendő területek azonosításához. A jótékonysági szervezetek nyomon követhetik az olyan kulcsfontosságú teljesítménymutatókat, mint az adományozás gyakorisága, az adományok nagysága és az adományozók elkötelezettségi szintje, hogy értékeljék a donormenedzsmentjük hatását az adományozók viselkedésére és megtartására. Az adatok elemzése lehetővé teszi a jótékonysági szervezetek számára, hogy azonosítsák a trendeket, mintákat és a donormenedzsment javítandó területeit.
Stratégiai Donormenedzsment Terv Készítése
A jótékonysági szervezetek számára elengedhetetlen egy stratégiai donormenedzsment terv létrehozása az élelmiszeradományozók hatékony bevonása és megtartása érdekében. A stratégiai donormenedzsment terv felvázolja a célokat, célkitűzéseket, stratégiákat és cselekvési lépéseket az adományozókkal való erős kapcsolatok kiépítésére és fenntartására. Egy átfogó terv kidolgozásával a jótékonysági szervezetek
biztosíthatják, hogy a donormenedzsmenthez kapcsolódó tevékenységeik összhangban legyenek a szervezeti prioritásokkal, és a kívánt eredmények elérésére irányuljanak.
A stratégiai donormenedzsment terv létrehozásának első lépése a célok és célkitűzések meghatározása. A jótékonysági szervezeteknek tisztázniuk kell a donormenedzsmenttel kapcsolatos célkitűzéseiket, például a donormegtartási arányok növelését, az adományozói elégedettség fokozását és az adományozói hozzájárulások maximalizálását. Az egyértelmű és mérhető célok kitűzésével a jótékonysági szervezetek összpontosíthatják erőfeszítéseiket, és nyomon követhetik az idővel elért eredményeket.
A stratégiai donormenedzsment terv létrehozásának következő lépése a célok és célkitűzések elérésére irányuló stratégiák és taktikák meghatározása. A jótékonysági szervezetek számos stratégiát dolgozhatnak ki a donorok bevonására és megtartására, mint például donorméltató rendezvények megvalósítása, értéknövelt szolgáltatások nyújtása és a donorok bevonása a szervezet küldetésébe. A stratégiákat a donorok egyedi igényeihez és preferenciáihoz kell igazítani, úgy, hogy azok összhangban legyenek a szervezet küldetésével és értékeivel.
A stratégiák meghatározását követően a jótékonysági szervezeteknek ki kell dolgoznia a konkrét cselekvési tervet és annak ütemtervét. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell az egyes stratégiákhoz kapcsolódó feladatokat, felelősségi köröket és határidőket, biztosítva a hatékony és eredményes donormenedzsmentet. Az ütemterveknek reálisnak és megvalósíthatónak kell lenniük, ugyanakkor legyen benne flexibilitás és szükség szerint mozgástér is.
Donormenedzsmenttel kapcsolatos gyakorlatok megvalósítása és fenntartása
A donormenedzsment bevezetése és fenntartása gondos tervezést, koordinációt és folyamatos erőfeszítéseket igényel. A jótékonysági szervezeteknek elkötelezettnek kell lenniük az élelmiszeradományozókkal való erős és tartós kapcsolatok ápolása iránt, amihez elengedhetetlen a következetes és proaktív hozzáállás. A jótékonysági szervezetek a legjobb gyakorlatok és stratégiák bevezetésével, valamint az adományozók elégedettségére és megtartására való összpontosítással biztosíthatják élelmiszer-adományozási programjaik hosszú távú sikerét.
A sikeres donormenedzsment egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a munkatársak és az önkéntesek képzést kapjanak és felkészüljenek az élelmiszer-adományozókkal való hatékony kapcsolattartásra. A jótékonysági szervezeteknek képzést és támogatást kell nyújtaniuk a donormenedzsmentben részt vevő munkatársak és önkéntesek számára, biztosítva, hogy megértsék annak fontosságát, és rendelkezzenek a sikeres adományozók bevonásához szükséges ismeretekkel, készségekkel és erőforrásokkal.
A donormenedzsment másik fontos aspektusa a világos folyamatok és eljárások kialakítása. A jótékonysági szervezeteknek szabványosított eljárásokat kell kidolgozniuk az adományok befogadására, az adományozókkal való kommunikációra és az adományozói hozzájárulások elismerésére, biztosítva a következetességet és a szakmaiságot az adományozókkal való összes interakcióban. Az egyértelmű iránymutatások és elvárások meghatározásával a jótékonysági szervezetek racionalizálhatják a donormenedzsment tevékenységeiket, és biztosíthatják azok hatékony végrehajtását.
A donormenedzsment folyamatos nyomon követést, kiértékelést és alkalmazkodási készséget igényel. A jótékonysági szervezeteknek rendszeresen értékelniük kell a donormenedzsment hatékonyságát, és visszajelzéseket kell kérniük a donoroktól a fejlesztendő területek azonosítására. A kulcsfontosságú teljesítménymutatók, például a donormegtartási arányok, az elégedettségi mutatók és az adományozási szintek nyomon követésével a jótékonysági szervezetek mérni tudják a donormenedzsment hatását, és azonosítani tudják a javítandó területeket.
Összefoglalva, a megfelelő donormenedzsment alapvető fontosságú az élelmiszer-adományozókkal való szoros kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához, valamint az élelmiszer-adományozási programok hosszú távú sikeréhez. A donormenedzsment elveinek és gyakorlatának megértésével és a megfelelő donormenedzsment stratégia végrehajtásával a jótékonysági szervezetek hatékonyan bevonhatják és megtarthatják az élelmiszeradományozókat, maximalizálhatják adományaikat, és pozitív hatást gyakorolhatnak az általuk szolgált közösségekre.
Tippek és Trükkök
Az élelmiszerbankok és más típusú jótékonysági szervezetek döntő szerepet játszanak az élelmiszer-biztonság megteremtésében azáltal, hogy összegyűjtik, tárolják és szétosztják az élelmiszereket a rászorulók között. Sikerükhöz azonban elengedhetetlen a megfelelő adománykészlet biztosítása. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk azokat a stratégiákat, amelyeket jótékonysági szervezetek, civil szervezetek és élelmiszerbankok alkalmazhatnak élelmiszeradományozás fokozása érdekében:
Lépjünk partnerségre a Szupermarketekkel!
Az élelmiszerbankok hagyományosan a szupermarketekben elhelyezett élelmiszertárolókat használják adománygyűjtési módszerként, ahol a vásárlók közvetlenül adományozhatnak élelmiszereket. Ez a megközelítés azonban nem mindig optimális, hiszen a vásárlók által adományozott élelmiszerek és az élelmiszerbankok, illetve kedvezményezettjeik tényleges szükségletei között jelentős eltérés lehet. Ehelyett célszerű közvetlen partnerséget kialakítani a szupermarketekkel. Egyes szupermarketek a jótékonysági szervezetekkel és élelmiszerbankokkal való partnerséget vállalati és társadalmi felelősségvállalási erőfeszítéseik központi elemének tekintik. Lásd ehhez kapcsolódóan a Tesco példáját a Jógyakorlatok fejezetben.
Farm to charities – A farmtól a jótékonysági szervezetig kezdeményezések
A "Farm to charities" kezdeményezések innovatív megközelítést jelentenek mind az élelmiszerpazarlás, mind az élelmiszerbiztonság hiánya elleni küzdelemben, mivel közvetlenül összekapcsolják a gazdálkodókat az élelmiszerbankokkal vagy más, élelmiszer-adományozással foglalkozó jótékonysági szervezetekkel. E programok célja, hogy megmentsék a kereskedelmi szabványoknak nem megfelelő, de tökéletesen tápláló és fogyasztható felesleges termékeket, és ezáltal megakadályozzák, hogy azok hulladékká váljanak. A helyi gazdaságok és a jótékonysági szervezetek közötti partnerségek létrehozásával ezek a kezdeményezések megkönnyítik a friss gyümölcsök, zöldségek és egyéb mezőgazdasági termékek hatékony újraelosztását a rászoruló egyének és családok számára. A "Farm to charity" programok nemcsak az éhezés enyhítését segítik a tápláló élelmiszerek biztosításával, hanem a helyi gazdákat is támogatják azáltal, hogy alternatív piacot kínálnak a felesleges terményeiknek, ezáltal csökkentik a pénzügyi veszteségeket és elősegítik a fenntarthatóságot a mezőgazdasági ágazaton belül.
A "farmtól az élelmiszerbankig" kezdeményezések sikere a gazdálkodók, a jótékonysági szervezetek, az önkéntesek és a közösségi szervezetek közötti szoros együttműködésen alapul.
| Nem feltétlenül muszáj csak nagy gazdaságokkal együttműködni, hanem partnereink lehetnek olyan helyi emberek/kertészek, akik szívesen támogatnak egy jó ügyet.A Plant, Grow, Share a Row program például arra kéri a helyi kertészeket, hogy termesszenek egy extra sorral több zöldséget, amelyet az élelmiszerbanknak adományoznak.Bár ezek az adományok kisebb méretűek lehetnek, mégis összeadódnak, és ez egy csodálatos módja annak, hogy bevonjuk a közösséget a közös cél elérésébe. |
A gazdák ebben döntő szerepet játszanak a felesleges termények felajánlásával, míg a jótékonysági szervezetek biztosítják a hatékony gyűjtést, tárolást és elosztást a kedvezményezettek között. Az önkéntesek által irányított gyűjtőprogramok tovább fokozzák e kezdeményezések hatékonyságát azáltal, hogy a közösség tagjait mozgósítják az egyébként betakarítatlanul hagyott termények betakarítására, így növelik a megmentett és a rászorulóknak újraosztott friss élelmiszerek mennyiségét. Az ilyen közös erőfeszítések révén a „Farm to charity” kezdeményezések hozzájárulnak az ellenállóképes helyi élelmiszerrendszerek kiépítéséhez, miközben a közösségekben csökken az élelmiszerpazarlás és nő élelmiszerbiztonság.
Extra tipp:
https://www.edmontonsfoodbank.com/ways-give/give-food/plant-row-grow-row/
Mentsük meg a „csúnya” ételeket!
A „csúnya” élelmiszerek adományozási céllal történő megmentését célzó kampány egy olyan mozgalom, amelynek célja az élelmiszerpazarlás és az élelmezési bizonytalanság csökkentése. A kezdeményezés a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó hagyományos szépségkövetelmények megkérdőjelezésével arra ösztönzi a fogyasztókat, a kiskereskedőket és a mezőgazdasági termelőket, hogy ismerjék fel a szépséghibás termékek értékét, amelyek egyébként kárba vesznének. A kampány innovatív marketing- és oktatási tevékenységek révén felhívja a figyelmet a szépséghibák miatt kidobott élelmiszerek elképesztő mennyiségére, és rávilágít az ilyen pazarlás környezeti, társadalmi és gazdasági hatásaira.
Az ilyen kampányok egyik elsődleges célja, hogy megváltoztassák a szépséghibás termékek megítélést, hangsúlyozva azok tápértékét és fogyasztásra való alkalmasságát. A „csúnya” gyümölcsöket és zöldségeket felhasználó receptekkel, főző show-kkal és sikertörténetekkel az ilyen kampányok képesek megmutatni, hogy a külső megjelenés nem befolyásolja az ízt vagy a minőséget. Emellett a séfekkel, ételbloggerekkel és gasztronómiai influencerekkel való együttműködések felerősítik azt az üzenetet, hogy a tökéletlen termékek elfogadása nemcsak a pazarlást csökkenti, hanem a kreativitást is elősegíti a konyhában.
Az ilyen kampányoknak más pozitív hatásai is vannak, például: a nyilvánosság, a fogyasztók és a kiskereskedők tájékoztatása arról, hogy miért fontos a csúnya termékek eladásának támogatása és azok megvásárlása. Másrészt ezek a kampányok növelhetik a keresletet a „csúnya” élelmiszerek iránt, és alacsonyabb áruk révén hozzájárulhatnak a szegényebb családok és gyermekek egészségesebb életmódjához is.
„Dobd bele az aprót” kampányok
Nem szabad megfeledkeznünk a „Dobd bele az aprót” stratégiáról. Hosszú távon a sok kicsi igenis összeadódik!
Célszerű olyan forgalmas üzletet választanunk, mint például egy kávézó vagy pékség, ahol sokan vannak, és ahol nagy a valószínűsége annak, hogy készpénzzel fizetnek. Minél forgalmasabb a hely, annál nagyobb összegű adományt fogunk kapni. Helyezzük az adománygyűjtő dobozt a pénztárgép mellé, és gondoskodjunk arról, hogy az adománygyűjtő dobozokat rendszeresen ürítsük. Ha két adománygyűjtő dobozt helyezünk egymás mellé, és az embereket arra késztetjük, hogy adományukkal szavazzanak, az is egy módja az adományozott pénzmennyiség növelésének. Például: az egyik dobozra ráírhatjuk: „pizza ananásszal”, a másik pedig „gyümölcs semmiképp nem kerülhet a pizzára”.
Jógyakorlatok
A következő alfejezetekben az európai vállalkozások és jótékonysági szervezetek közötti jógyakorlatok különböző megközelítéseit és sikeres eredményeit mutatjuk be, rávilágítva arra, hogy az együttműködéssel hogyan lehet hatékonyan csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, enyhíteni az éhezést és támogatni a fenntartható gyakorlatokat. Minden egyes jógyakorlat bemutatja, hogyan lehet a valóságban hatékonyan alkalmazni a jelen modul elemeit (az ebben a fejezetben leírt és a gyakorlatban bevált alkalmazott elvek félkövérrel vannak jelölve).
A Real Junk Food Project
The Real Junk Food Project (TRJFP), Egyesült Királyság: A TRJFP egy alulról szerveződő szervezet, amely éttermekből, kávézókból és más élelmiszeripari vállalkozásokból származó élelmiszerfelesleget gyűjt össze, hogy tápláló ételeket készítsen a közösségek számára. Szorosan együttműködnek az éttermekkel és kávézókkal, hogy összegyűjtsék azokat a felesleges élelmiszereket, amelyek egyébként kárba vesznének, és felhasználják azokat a rászorulóknak szánt ételek elkészítésére. A TRJFP hangsúlyt fektet arra, hogy szoros kapcsolatokat építsen ki az élelmiszeradományozókkal, rendszeresen tájékoztat az adományok hatásáról, és lehetőséget kínál az éttermeknek, hogy részt vegyenek közösségi eseményeken és kezdeményezésekben. Az élelmiszeradományozóikkal való bizalom és együttműködés ápolásával a TRJFP bővíteni tudta partnerhálózatát, és csökkenteni tudta az élelmiszerpazarlást és az élelmiszerbizonytalanságot.
A The Real Junk Food Project honlapja: https://trjfp.com/
Restaurants Against Hunger
Az Éttermek az éhezés ellen kampányt a spanyolországi Action Against Hunger (Tettekkel az éhezés ellen) szervezi az ország éttermeivel együttműködve. A résztvevő éttermek vállalják, hogy egy meghatározott időszakban forgalmuk egy részét az Action Against Hunger humanitárius programjainak támogatására ajánlják fel. E partnerségen keresztül az éttermek tanúbizonyságot tesznek a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségükről, és vendégeiket is bevonják egy jó ügy támogatásába. Az Action Against Hunger támogatást és forrásokat biztosít a résztvevő éttermeknek, beleértve a promóciós anyagokat, a képzéseken való részvételt és kapcsolatépítési lehetőségeket. A kampány rendkívül sikeresnek bizonyult az élelmiszer-biztonság hiányára való figyelemfelhívásban és az éttermi ágazat támogatásának mozgósításában az éhezés elleni sikeres küzdelemben.
Refettorio Felix
A Refettorio Felix egy közösségi konyha és szociális projekt Milánóban, Olaszországban, amelyet a neves séf, Massimo Bottura alapított. A szervezet helyi éttermekkel, vendéglátóipari cégekkel és élelmiszer-szolgáltatókkal működik együtt, hogy megmentse a felesleges élelmiszereket, és ínyenc ételekké alakítsa át őket a rászorulók számára. A Refettorio Felix hangsúlyozza az élelmiszeradományozókkal való szoros kapcsolat kiépítésének fontosságát, rendszeres visszajelzést és tájékoztatást nyújt az adományok hatásáról, valamint nyilvános méltatások és elismerő rendezvények révén ismeri el a donorok hozzájárulását. A résztvevő szakácsok kulináris szakértelmének és kreativitásának kihasználásával a Refettorio Felix képes a felesleges élelmiszereket ízletes ételekké alakítani, amelyek táplálják a testet és a lelket egyaránt.
A Refettorio Felix honlapja: https://www.refettoriofelix.com/
Carrefour - Solidarity Fridge
A Carrefour, a Spanyolországban erős jelenléttel rendelkező multinacionális kiskereskedelmi vállalat úttörő szerepet játszott a szolidaritási hűtőszekrény koncepciójában az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem és az élelmiszerek helyi közösségeken belüli megosztásának népszerűsítése érdekében. A szolidaritási hűtőszekrények olyan nyilvános hűtőszekrények, amelyeket hozzáférhető helyeken, például szupermarketekben vagy közösségi központokban helyeznek el, ahol magánszemélyek és vállalkozások adományozhatnak felesleges élelmiszereket, amelyeket mások szabadon átvehetnek. A Carrefour támogatja és népszerűsíti a szolidaritási hűtőszekrények telepítését Spanyolország-szerte a vállalati társadalmi felelősségvállalás részeként, megkönnyítve az élelmiszerek újraelosztását, miközben felhívja a figyelmet az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos problémákra.
Tesco
A Tesco a Community Food Connection programon keresztül jótékonysági szervezeteknek és közösségeknek adományozza a felesleges élelmiszereket. Ez összekapcsolja az önkénteseket a Tesco áruházakkal egy olyan alkalmazás segítségével, amely megmutatja, milyen élelmiszerek állnak rendelkezésre.
A jótékonysági szervezetek, közösségi csoportok és "Food Waste Heroes" (önkéntesek) ezután összegyűjthetik az élelmiszereket, hogy szétoszthassák vagy ételt készítsenek belőlük. A Community Food Connection a FareShare és az OLIO partnerségével valósul meg. Az OLIO egy mobil alkalmazás az élelmiszer elosztás megsegítésére, melynek célja, hogy csökentse az élelmiszerpazarlást. Ezt úgy éri el, hogy összekapcsolja az élelmiszer-felesleggel rendelkező személyeket olyanokkal, akiknek erre szüksége van. A Tesco együttműködik az OLIO-val a Community Food Connection programban. A FareShare pedig az Egyesült Királyság 18 független szervezetből álló, jótékonysági célú élelmiszer-újraelosztók nemzeti hálózata. A Tesco egy sikeres együttműködés kiépítésével, amely segít a felesleges élelmiszereket az arra rászoruló szervezetekhez és emberekhez eljuttatni, 2016 óta 166 millió adag ételt osztott újra a partnerhálózaton keresztül.
https://www.youtube.com/watch?v=oHQQ5965izQ
WRAP - Az élelmiszer dátumának címkézésére, és az élelmiszer tárolására irányuló jógyakorlatok
A WRAP által kidolgozott dokumentumban a szerzők átfogó útmutatást nyújtanak az élelmiszer dátumcímkék alkalmazásáról és használatáról az Egyesült Királyságban, amely az élelmiszertermékek életciklusának különböző szakaszaira terjed ki, a kezdeti tervezéstől és fejlesztéstől az értékesítésig vagy újraelosztásig. Ennek oka, hogy világossá vált: ezen a területen intenzív figyelemfelkeltésre van szükség. A cél annak biztosítása, hogy az élelmiszereket pontosan jellemezzék, tárolják és biztonságosan juttassák el a fogyasztókhoz, ezáltal csökkentve az élelmiszerpazarlást. Az útmutató elmagyarázza, hogy néhány egyszerű gyakorlat alkalmazásával - a szigorú élelmiszerbiztonsági elvek betartása mellett - hogyan lehet csökkenteni az élelmiszer-pazarlást, és hogyan lehet segíteni az embereknek abban, hogy a legtöbbet hozzák ki az élelmiszerekből. A dokumentum a dátumcímkézéssel kapcsolatos különböző szempontokkal is foglalkozik, beleértve a dátumcímkék különböző típusainak megismerését, a címkézéshez szükséges megfelelő dátumok meghatározását, a zárt (felbontás előtti) és a nyitott (felbontás utáni) eltarthatósági idő maximalizálását, a helyes tárolási tanácsokat, valamint a szokásos csatornákon keresztül értékesített élelmiszerekkel és az újraelosztással kapcsolatos felelősségek megértését.
A WRAP becslése szerint a termékek és a címkézés megváltoztatásával mintegy 350 000 tonna elkerülhető élelmiszerhulladékot lehetne megelőzni, és az útmutató olyan témákban nyújt bevált gyakorlatokat, mint a dátumcímkék, a termék élettartamának meghatározása, a tárolás és a fagyasztási tanácsok.
https://wrap.org.uk/sites/default/files/2020-07/WRAP-Food-labelling-guidance.pdf
Zero Food Waste Cyprus
A Zero Food Waste Cyprus (ZFWCY) egy figyelemreméltó kezdeményezés, amely a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás értékeit tartja szem előtt. Ez az önkéntesek által működtetett szervezet elkötelezett az élelmiszerpazarlás csökkentésében és a közösségek élelmezési bizonytalanság elleni küzdelmében.
A ZFWCY az egyébként pazarlásra ítélt élelmiszerek összegyűjtésével és átirányításával támogatást nyújt a rászorulóknak, miközben az élelmiszer-pazarlás problémájával is foglalkozik. A ReS-Food ciprusi projektcsoportjának képviselője 2023 novemberében ellátogatott a ZFWCY-ba, hogy informális megbeszéléseket folytasson a csoportvezetőkkel, és gyakorlatias módon részt vegyen a Saturday Aftermarket Activity-ben.
Kulcs Tevékenységek és Műveletek:
A ZFWCY egy héten kétszer működik, szerdánként és szombatonként, amikor a csapat meglátogatja a helyi termelői piacokat Nicosia-ban. A látogatások alatt összegyűjtik az eladatlan termékeket az árusoktól, így megelőzve az élelmiszer-pazarlást. Az ételt ezután egy központi elosztóba szállítják, ahol ingyenesen elérhetővé válik olyan személyek számára, akik élelmezési bizonytalansággal küzdenek. A 2023. novemberi látogatásunk során a szervezet működési hatékonysága nyilvánvaló volt. Eredményes rendszert alakítottak ki a békés és szervezett elosztási folyamat biztosítására. A kedvezményezettek számokat kapnak, az élelmiszerek elosztása sorrendben történik, biztosítva a méltányosságot és a rendet. Az élelmiszereket dobozokban helyezik el egy hosszú közös asztalon, így a kedvezményezettek kiválaszthatják, hogy mire van szükségük.
Hatás és Mérés:
A kezdeményezés sikere két célkitűzésen alapul: a környezetvédelmen és a közösségi támogatáson. Ezeket a célkitűzéseket mérhető mérőszámokkal értékelik, mint például a havonta megmentett élelmiszerek mennyiségével és a megmentett élelmiszerek fajtáival. A ZFWCY 2021-ben a havi 900-3000 kg élelmiszer megmentéséről számolt be.
Kihívások és Közösségi Szerepvállalás:
A ZFWCY sikere összefonódik a közösségi szerepvállalással. A kezdeményezés a közösség tagjainak támogatásából és aktív részvételéből él, akiket arra bátorítanak, hogy önkéntesen ajánlják fel idejüket és erőforrásaikat. E szerepvállalás révén a ZFWCY nemcsak a küldetését segíti elő, hanem a közösségen belül a környezeti és társadalmi tudatosság kultúráját is ápolja.
Elérhetőségek:
További információért vagy részvételért magánszemélyek és szervezetek el tudják érni ZFWCY-t a következő e-mail címen: zerofoodwastecy@gmail.com
Tanulságok:
A Zero Food Waste Cyprus kezdeményezés kiváló példája a hatékony közösségi alapú környezetvédelmi intézkedéseknek. Eredményeik bizonyítják a szervezett, önkéntesek által irányított erőfeszítések értékét az olyan társadalmi kihívások kezelésében, mint az élelmiszer-pazarlás -és bizonytalanság. A ZFWCY működésének legfontosabb tanulságai a következők:
- A strukturált rendszerek fontossága az adományok elosztásában a rend és a méltányosság fenntartása érdekében.
- A számszerűsíthető hatásmérések ereje, amelyek nemcsak a kezdeményezés sikerét mérik, hanem eszközként is szolgálnak a helyi hatóságok és az eladók bevonásához a hulladékcsökkentéshez kapcsolódó párbeszédbe.
- A közösségi szerepvállalás és az önkéntesség kritikus szerepe az ilyen kezdeményezések fenntartásában és a környezet és a társadalmi jólét iránti kollektív felelősségérzet kialakításában.
- Az átláthatóság szükségessége a műveletekben, amint azt a ZFWCY statisztikáinak nyílt megosztása is mutatja, ami növeli a bizalmat és az elszámoltathatóságot a nyilvánosság és a partnerek szemében.
Elérhető anyagok:
Hivatkozások
- https://www.nonprofits.freewill.com/resources/blog/donor-stewardship
- https://www.nonprofits.freewill.com/resources/blog/donor-stewardship-best-practices
- Refettorio Felix https://www.refettoriofelix.com/Last access: 26 March 2024
- Tesco, Redistributing surplus food, https://www.tescoplc.com/sustainability/communities/food-redistribution
- Target, measure, act. Food Waste Report 2024 https://www.tescoplc.com/media/sm2hn54l/tesco-food-waste-report-jan24-96.pdf Last access:26 March 2024
- https://www.uglyproduceisbeautiful.com/ Last access: 26 March 2024
- Zero Food Waste Cyprus, https://zfwcy.org/ Last access: 26 March 2024
- WRAP, Labeling Guidance, Best practice on food date labelling and storage advice, https://wrap.org.uk/sites/default/files/2020-07/WRAP-Food-labelling-guidance.pdf, Last access: 26 March 2024
Bemutatkozás
Gratulálunk a ReS-Food tanfolyam 4. moduljának elvégzéséhez. Ne felejtsd el megosztani az elért eredményeidet a barátaiddal!