Methodological Framework – Hungarian

Az Ön kényelme érdekében készítettünk egy eszköztárat hasznos anyagokkal, sablonokkal és munkalapokkal: ReS-Food-TOOLBOX final Hungarian Boldog tanulást!

Hasznos linkek Az élelmiszerek begyűjtésére, szállítására, tárolására és elosztására vonatkozó uniós (vagy nemzeti) jogszabályok és normák teljes körű ismerete az első lépés az élelmiszer-gyűjtési és -elosztási folyamat sikeres végrehajtása felé. A következő uniós és nemzeti dokumentumok relevánsak: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017XC1025(01) https://29september.eurofoodbank.org/wpcontent/uploads/2020/09/Infographics_EN.pdf https://food.ec.europa.eu/safety/food-waste/eu-actions-against-food-waste/food-donation_en https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-05/fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_donacijama_i_humanitarnoj_pomoci.html https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-porezu-na-dodatu-vrednost.htmlhttps://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2013_06_81_1699.html https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2018_12_118_2343.html https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2019_09_91_1811.html https://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/about-codex/members/detail/en/c/15564/ https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2022_12_156_2535.html https://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/about-codex/members/detail/en/c/15564/ https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2022_12_156_2535.html A Bizottság közleménye – Az élelmiszer-adományozásra vonatkozó uniós iránymutatások (2017/C 361/01): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2017.361.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2017:361:TOC#ntr62-C_2017361HU.01000101-E0062 A Bizottság közleménye iránymutatásról az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységekre, többek között az élelmiszer-adományozásra vonatkozó élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerekről 2020/C 199/01 C/2020/2941: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2020.199.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2020:199:TOC Útmutató az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez az élelmiszeriparban: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1218772/maradeknelkul_utmutato_ELELMISZERIPAR_webes.pdf/580e6f4d-b9b9-4756-02ce-0481970c3e05  Útmutató az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez a kereskedelmi szektorban: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1218772/maradeknelkul_utmutato_KERESKEDELEM_webes.pdf/3e2165d8-c04f-bee3-0fdb-cf1d1e230897

Bibliográfia Al Rahmah Medical. (2023. március 15.). 5 stratégia egy sikeres jótékonysági projekt létrehozásához és hatásának méréséhez. Letölthető az Al Rahmah Medical oldaláról: https://rahmah.sa/en/5-strategies-for-creating-a-successful-charity-project-and-measuring-its-impact/ Caldeira, C., De Laurentiis, V., & Sala, S. (2019). Az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzését célzó intézkedések értékelése. Értékelési keretrendszer kidolgozása az élelmiszerhulladék-megelőzési intézkedések teljesítményének értékelésére. De Menna, F., Davis, J., Östergren, K., Unger, N., Loubiere, M., & Vittuari, M. (2020). Kombinált keretrendszer az élelmiszerhulladék megelőzésének és hasznosításának életciklus-értékelésére és költségszámítására: alkalmazás az iskolai étkezdékre. Agricultural and Food Economics, 8(1), 1-11. Az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszerpazarlással foglalkozó uniós platform (2019). Intézkedési ajánlások Európai Bizottság (2018). Az élelmiszer-adományozásra vonatkozó uniós iránymutatások (2017/C 361/01), az Európai Unió Hivatalos Lapja. Európai Bizottság. (2019). Tanulmány az élelmiszer-adományozásról és az élelmiszer-hulladék megelőzéséről az EU-ban https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/fw_eu-actions_study_food_donation_2019_en.pdf Európai Bizottság. (2020). A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységekre vonatkozó élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerekről szóló iránymutatásról, beleértve az élelmiszer-adományozást is (2020/C 199/01). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 57. szám. Európai Bizottság. (2020. június 12.). 2020/C 199/01 – A Bizottság közleménye az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységekre – beleértve az élelmiszer-adományozást is – vonatkozó élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerekről szóló iránymutatásról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 63. szám. Letölthető a https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2020:199:FULL&from=EN weboldalról. Európai Bizottság. (2022. szeptember 16.). A Bizottság közleménye a HACCP-elveken alapuló helyes higiéniai gyakorlatot és eljárásokat magában foglaló élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek bevezetéséről, beleértve a bevezetés megkönnyítését/rugalmasságát egyes élelmiszeripari vállalkozásokban 2022/C 355/01. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 65. szám. Letöltve: 2023. 11. 8., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=OJ%3AC%3A2022%3A355%3AFULL Európai Szabványügyi Bizottság. (2020). EN 12875:2020 – Élelmiszerek – A nitrittartalom meghatározás https://www.en-standard.eu/csn-en-12875-foodstuffs-determination-of-nitrite-content/     Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. (2018). Élelmiszer-veszteség és hulladékcsökkentés: A guide for foodservice facilities. http://www.fao.org/3/i8294en/I8294EN.pdf Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal. (2020). Élelmiszerbiztonsági modernizációs törvény (FSMA). https://www.fda.gov/food/food-safety-modernization-act-fsma Élelmiszerbankok BC . (2018). Romlandó élelmiszerek visszanyerése: A Step-by-Step Guide. Retrieved from kamloopsfoodbank: https://www.kamloopsfoodbank.org/wp-content/themes/food-bank/pdf/food-recovery-manual.pdf Élelmiszerhulladék-csökkentési szövetség. (2016). Legjobb gyakorlatok és új megoldások eszköztára: A guide to reducing food waste through donation. https://fpra.ca/wp-content/uploads/2019/08/FWRA-Toolkit.pdf FoodDrinkEurope, EuroCommerce, FEBA . (2016). Minden étkezés számít: Élelmiszer-adományozási iránymutatás. Retrieved August 11, 2023, from https://www.fooddrinkeurope.eu/wp-content/uploads/2021/09/6194-FoodDrink-Europe-Every_Meal_Matters-1.pdf FoodDrinkEurope. (2017). Útmutató az élelmiszer-adományozásról és az élelmiszer-hulladék megelőzéséről az élelmiszer- és italiparban https://www.fooddrinkeurope.eu/uploads/publications_documents/Food_Donation_Study.pdf Garcia-Garcia, G., Woolley, E., Rahimifard, S., Colwill, J., White, R., & Needham, L. (2017). Az élelmiszerhulladék fenntartható kezelésének módszertana. Waste and Biomass Valorization, 8(6), 2209-2227. https://29september.eurofoodbank.org/wp-content/uploads/2020/09/Infographics_EN.pdf https://29september.eurofoodbank.org/wp-content/uploads/2020/09/Infographics_EN.pdf az élelmiszer-hulladék megelőzésében https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-05/fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. (2020). ISO 22000:2018 – Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerlánc bármely szervezetére vonatkozó követelmények. https://www.iso.org/standard/65464.html Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. (2020). ISO 9001:2015 – Minőségirányítási rendszerek – Követelmények. https://www.iso.org/standard/62085.html Karin Östergren, Jenny Gustavsson, Hilke Bos-Brouwers, Toine Timmermans, Ole-Jørgen Hansen, Hanne Møller; Gina Anderson és Clementine O’Connor, Han Soethoudt, Tom Quested, Sophie Easteal, Alessandro Politano, Cecilia Bellettato, Massimo Canali, Luca Falasconi, Silvia Gaiani, Matteo Vittuari, Felicitas Schneider, Graham Moates, Keith Waldron, Barbara Redlingshöfer (2014). FUSIONS definíciós keretrendszer az élelmiszer-hulladékhoz. Európai Bizottság (FP7), Koordinációs és támogatási fellépés – CSA Szerződésszám: 311972. Nemzeti Éttermi Szövetség. (2021). ServSafe: Élelmiszerbiztonsági képzés és tanúsítás. https://www.servsafe.com/ Nitzsche, P., Simba, A., & Gourmelon, G. (2020). Az élelmiszer-hulladék keletkezésének mozgatórugóinak elemzése a vendéglátóiparban: Egy szállodai éttermek esettanulmánya. Sustainability, 12(9), 3586. doi:10.3390/su12093586. Ockerman, H. W., & Basu, L. (2017). A hústudományok enciklopédiája (2. kiadás). Academic Press. Oragui, D. (2023. augusztus 6.). Hogyan hozzunk létre egy hatékony szabványos működési eljárást (SOP). Letöltve a Helpjuice oldalról: https://helpjuice.com/blog/standard-operating-procedure Plekenpol, R., Ardura, A., & Leib , E. B. (2022). A globális élelmiszer-adományozási politikai atlasz – uniós jogi útmutató. Harvard Law School Food Law and Policy Clinic (FLPC). Letöltve a https://www.foodbanking.org/wp-content/uploads/2023/01/The-Global-Food-Donation-Policy-Atlas_EU_Legal-Guide.pdf oldalról. Richardson, L. (2011). Általános élelmiszer-elosztás https://www.ennonline.net/htpv2module11 Rivera, A. F., Smith, N. R., & Ruiz, A. (2023, január 26.). Az élelmiszerbankok ellátási láncának szisztematikus irodalmi áttekintése, különös tekintettel az optimalizációs modellekre. Journal of Humanitarian Logistics and Supply Chain Management, 13(1), 10-25. doi:https://doi.org/10.1108/JHLSCM-09-2021-0087. SecondBite. (2021). Élelmiszer-adományozói iránymutatások. https://www.secondbite.org/wp-content/uploads/2021/05/Food-Donor-Guidelines.pdf Shevchenko, A., Hajmohammad, S., & Pagell , M. (2023, augusztus 1.). A költséghatékony jótékonysági szervezetek működése: egy kvalitatív tanulmány. International Journal of Operations & Production Management. A globális élelmiszerbank-hálózat. (2021). Tagkönyv. https://www.foodbanking.org/our-network/member-directory/ A globális élelmiszerbank-hálózat. (n.d.). Partner velünk. Retrieved from https://www.foodbanking.org/partner-with-us/ UNEP és WRAP. (2019). Élelmiszerhulladék-hierarchia és kapcsolódó fogalommeghatározások. https://www.wrap.org.uk/content/food-waste-hierarchy ENSZ. (2015). Fenntartható fejlődési cél: fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása. https://www.un.org/sustainabledevelopment/sustainable-consumption-production/ ENSZ. (2018). Világélelmezési program: Élelmiszer-beszerzés. https://www.wfp.org/procurement Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma. (2020). United States Standards for Grades of Fresh Fruits and Vegetables. https://www.ams.usda.gov/grades-standards/fruit-and-vegetable-grades-and-standards World Resources Institute. (2019). Az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésének üzleti szempontjai: Catering and restaurants. https://www.wri.org/research/business-case-reducing-food-loss-and-waste-catering-and-restaurants

Záró megjegyzések Összefoglalva, az élelmiszer-adományozás létfontosságú szerepet játszik az élelmiszer-pazarlás minimalizálásának és a felesleges élelmiszerforrások sikeres megmentésének fontos feladatában. Amint azt e dokumentumban végig bemutattuk, az élelmiszer-adományozás és az élelmiszerfelesleg megmentése fontos feladat, amelynek komoly következményei vannak, és a szervezett élelmiszer-adományozás hatékony módja a hatások csökkentésének. Azzal, hogy többlet élelmiszert osztunk szét a rászorulók között, nemcsak az éhezésnek vetünk véget és csökkentjük a hulladéklerakók terhelését, hanem a polgári kötelességtudatot és a közösségi kohéziót is erősítjük. Ez egy mindenki számára előnyös stratégia, amely a hulladékcsökkentés környezeti szükségességét és a rászorulók étkeztetésének erkölcsi szükségességét egyaránt szem előtt tartja. A magánszemélyek, az élelmiszeripari vállalkozások, a nonprofit szervezetek és a kormányzati kezdeményezések erőfeszítései kulcsfontosságú szerepet játszanak az élelmiszer-adományozási programok sikerének biztosításában. Együttműködéssel és innovációval racionalizálhatjuk az élelmiszermentés és -elosztás folyamatát, hatékonyabbá és mindenki számára elérhetőbbé téve azt. Az élelmiszerfelesleg megmentésére és a táplálékra szorulóknak való adományozására irányuló cél érdekében minden hozzájárulás számít. Legyen szó helyi élelmiszer-gyűjtésről, vállalati kezdeményezésről vagy országos szintű politikai változásokról, mindannyian érdekeltek vagyunk ebben a közös törekvésben. Egy kis előrelépéssel lehetséges, hogy az élelmiszer-adományozás továbbra is az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem stratégiáinak előterében maradjon. Az együttműködő szereplők elősegíthetik egy olyan jövő kialakulását, ahol a felesleges élelmiszerek eljutnak a rászorulókhoz, ahol az éhezés enyhül, és ahol közösségeink az együttérzés és a fenntarthatóság alapjain gyarapodnak.

SWOT-elemzés az élelmiszer-adományozás, -gyűjtés és -elosztás számára Bevezetés A SWOT az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek rövidítése. A SWOT-elemzés elvégzésével az élelmiszer-adományozók és a jótékonysági szervezetek nem csak a jelenlegi állapotukat értékelhetik, hanem jövőbeli stratégiákat dolgozhatnak ki üzleti sikerük érdekében. Ezzel az eszközzel a jótékonysági szervezetek és az élelmiszer-adományozó cégek könnyen és hatékonyan azonosíthatják azokat a tényezőket, amelyek hátráltatják őket, és ugyanakkor lehetővé teszik számukra, hogy világosan lássák azokat a lehetőségeket, amelyeket kihasználhatnak. Ha az elemzés elkészült, és azonosították az élelmiszer-adományozás üzleti modelljét befolyásoló külső és belső tényezőket, könnyű lesz meghozni a megfelelő döntéseket, és megfelelő stratégiákat kidolgozni az élelmiszermentéssel kapcsolatos tevékenységek hatékonyságának növelésére. SWOT-elemzés az élelmiszer-adományozók és a jótékonysági szervezetek számára E stratégiai tervezési eszköz segítségével az élelmiszer-adományozók (éttermek, szállodák, kávézók, vendéglátóipari vállalatok és szupermarketek) hatékonyan felmérhetik teljesítményüket, a versenyt, a kockázatokat és a vállalkozásukban rejlő lehetőségeket az élelmiszermentés és a felesleges élelmiszerek csökkentése témakörében. Az eszköz ugyanúgy alkalmazható az élelmiszer-adományozási lánc másik oldalán lévő jótékonysági szervezetekre is. A SWOT-elemzés segítségével mélyebben megismerhetik külső környezetüket, erősségeiket és gyengeségeiket, valamint az élelmiszermentésből és a jótékonysági munkájukból adódó lehetőségeket. Mind az élelmiszer-adományozó vállalatok, mind az élelmiszermentési láncban részt vevő jótékonysági szervezetek számára hasznos a SWOT-elemzés, mivel: világos képet kapnak saját erősségeikről és gyengeségeikről; segít nekik saját külső és belső tényezőik átfogó elemzésében, amely lehetővé teszi számukra, hogy újraszabályozzák vállalatukat/szervezetüket, és optimális döntéseket hozzanak, ezáltal jobb eredményeket érjenek el; segít nekik a kockázatok mérséklésében és erőforrásaik lehető legjobb kihasználásában; segít nekik versenyelőnyt kialakítani versenytársaikkal szemben; támogatja a megfelelő stratégiák kidolgozását – amelyek a szervezet konkrét céljaira irányulnak, mint például az élelmiszermentési lánc leghatékonyabb módon történő megvalósítása a szervezetükön belül. A SWOT-elemzés elvégzésekor erősen ajánlott minél több részleg bevonása, mivel különböző emberek különböző ötletekkel állhatnak elő. Ez hozzájárul egy összetettebb kép kialakításához, lehetővé téve az eddig észre nem vett lehetőségek felismerését. Így a szervezeten belüli sokféle csoport vagy hang sokkal reálisabbá és hasznosabbá teheti a SWOT-ot. A nézőpontok széles köre nagyobb valószínűséggel eredményez több értékteremtő hozzájárulást is. Lépésről-lépésre útmutató Erősségek és gyengeségek értékelése (belső tényezők) Az erősségek és gyengeségek azok a belső tényezők, amelyeket egy vállalat vagy szervezet befolyásolni tud, ezek azok a tényezők, amelyek a vállalat/szervezet ellenőrzése alatt állnak. Erősségek A SWOT-elemzés első lépésében az élelmiszer-adományozó vállalatoknak/jótékonysági szervezeteknek fel kell sorolniuk erősségeiket. Az erősségek felsorolásakor a következőket lehet figyelembe venni: azokat a dolgokat, amelyeket a szervezet kiemelkedően jól csinál, a termékek magas minőségét, a magasan képzett munkaerőt, az egyedi értékesítési ajánlatot, a pénzügyi forrásokat, stb. Amikor egy Ho.Re.Ca vállalkozás vagy egy jótékonysági szervezet az erősségei azonosításán dolgozik, érdemes feltenni a következő kérdéseket:   Miben vagyunk különösen jók, ha élelmiszer mentéséről vagy eljuttatásáról van szó rászorulók számára? Miben vagyunk jobbak másoknál az élelmiszer mentése és eljuttatása terén a rászorulók számára? Melyek azok a speciális ismeretek/készségek, amelyekkel rendelkezünk az élelmiszermentési lánccal kapcsolatban? Melyek azok az eszközök vagy erőforrások, amelyekkel mi rendelkezünk, versenytársaink pedig nem? Melyek azok a dolgok, amelyeket csapatunk a leginkább értékel az élelmiszer mentésében és rászorulóknak történő eljuttatásában? Gyengeségek A második lépés a gyengeségek felsorolása. A gyengeségek azonosításakor az élelmiszer-adományozó vállalatoknak/jótékonysági szervezeteknek gondolniuk kell mindarra, ami megakadályozza őket abban, hogy az élelmiszermentési láncot hatékonyabban és eredményesebben kezeljék. Ezek lehetnek: belső üzleti eljárásaik, emberi és időbeli erőforrásaik, helyzetük a versenytársakéhoz képest, hiányosságok a szakértelem és a know-how terén, korlátozott pénzügyi források, stb. Amikor egy Ho.Re.Ca vállalkozás vagy jótékonysági szervezet a gyengeségeinek azonosítására törekszik, a következő kérdések nagyon hasznosak lehetnek: Melyek azok a belső folyamatok vagy struktúrák, amelyeken javítani lehetne, hogy növeljük hatékonyságunkat az élelmiszermentés/jótékonysági célú élelmiszerfelesleg-ellátás terén? Mik azok a dolgok, amelyeket más jótékonysági szervezetek/éttermek/kávézók/szállodák/szupermarketek jobban csinálnak, mint mi, amikor az élelmiszermentésről/az élelmiszerfeleslegek rászorulóknak való eljuttatásáról van szó? Vannak olyan ismeretek vagy készségek, amelyekben a csapatunk nem rendelkezik megfelelő képzettséggel? Vannak-e olyan erőforrások, amelyekkel a vállalatunk/szervezetünk nem rendelkezik, de szükség lenne rájuk a hatékonyabb élelmiszermentési tevékenységhez? Az erősségek és gyengeségek felsorolása után fontosságuk vagy prioritásuk alapján rangsorolni kell őket. Amikor a rangsor elkészült, az első 5 erősséget és az első 5 gyengeséget be kell illeszteni a SWOT-táblázatba. Ennél több erősséggel és gyengeséggel dolgozni általában nem annyira hatékony, ezért teljesen optimális, ha minden kategóriából 5-5 szemponttal foglalkozunk. A lehetőségek és veszélyek (külső tényezők) értékelése Amint fentebb említettük, a lehetőségek és a veszélyek a külső környezetből származó tényezők, így ezeket maga a szervezet nem tudja befolyásolni. Amit a jótékonysági szervezet/Ho.Re.Ca. vállalkozás tehet, az az, hogy megfelelő módon reagál a környezet ezen nem befolyásolható fejleményeire. A külső tényezők a pontos helyzettől függően fenyegetésként vagy lehetőségként is felfoghatók. Például: politikai döntés lehet az, hogy a vállalkozások számára új pénzeszközöket bocsátanak rendelkezésre az élelmiszer-pazarlás csökkentésére – ez egy lehetőség. Másrészt az adók emelése szintén politikai tényező, ami veszélyt/kockázatot jelent a vállalat számára. Lehetőségek A lehetőségek a cégen vagy a szervezeten kívüli tényezők, amelyek például a vállalkozás/szervezet által kiszolgált piacból vagy az általa használt technológiából adódhatnak. A lehetőségeket tudatosan kell keresni, nem elhanyagolva a következő szempontokat: a célcsoportok hozzáállásában bekövetkező szociokulturális változások, piaci és egyéb trendek, jogi és politikai körülmények, stb. A lehetőségek azonosítása során tehát a Ho.Re.Ca vállalkozásoknak/jótékonysági szervezeteknek, amelyek aktívan részt kívánnak venni az élelmiszermentési láncban, olyan kérdésekre kell összpontosítaniuk, mint például a következők: Milyen jogi vagy politikai fejlemények/szabályozások kínálnak előnyöket az élelmiszermentési láncban részt vevők számára, és hogyan használhatjuk ki ezeket a magunk javára? Hogyan használhatjuk ki célcsoportjaink fokozott érdeklődését az élelmiszer-pazarlás csökkentése iránt? Milyen trendeket vizsgálhatunk az élelmiszermentéssel kapcsolatban, és hogyan fordíthatjuk őket a saját előnyünkre? Milyen partnereket kell megkeresnünk, akikkel hasznos szinergiákat építhetnénk ki az élelmiszermentési lánc mentése mellett? Vannak-e olyan külső finanszírozási lehetőségek vagy egyéb ösztönzők, amelyek támogathatják élelmiszermentési törekvéseinket és tevékenységeinket? Hogyan alakíthatjuk erősségeinket lehetőségekké? Fenyegetések A lehetőségek azonosítása után ugyanígy fel kell sorolni a veszélyeket is. A lehetőségekhez hasonlóan a fenyegetések is olyan külső tényezők, amelyekre a cég/szervezet nem tud befolyást gyakorolni. Ilyen lehet bármi, ami kívülről negatívan befolyásolja az élelmiszermentési/élelmiszerfelesleg-szállítási tevékenységünket, például: infláció, új versenytársak, az árdinamika változása, jogszabályi változások, stb. A Ho.Re.Ca vállalkozások/jótékonysági szervezetek számára, amelyek az élelmiszermentési láncra összpontosító SWOT-elemzésüket készítik, a következő kérdések nagyon hasznosak lehetnek: Milyen jogszabályok vagy előírások lehetnek negatív hatással az élelmiszermentési tevékenységünkre? Milyen külső tényezők veszélyeztethetik élelmiszermentési céljainkat/élelmiszerfelesleg-szállítási céljainkat? Melyek azok a

ReS-Food módszertani keretrendszer Az országelemzés következtetései A korábban elvégzett nagyszabású felmérésünk és az az alapján elkészített jelentések fontos friss adatokkal szolgálnak az élelmiszer-adományozás és -elosztás európai helyzetéről. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés eredményei azt mutatták, hogy ennek az üzleti szektornak az igényei egybeesnek a Res-Food projekt célkitűzéseivel. A kapott válaszok értékelése során azonosítottuk a fő igényeket, amelyek a következők: Tudatosság növelése és képzés biztosítása az élelmiszertermeléstől az élelmiszerfogyasztásig minden érdekelt fél számára annak érdekében, hogy átfogó tervet kapjanak és fejlesszék készségeiket az élelmiszer-veszteség értékeléséhez és az élelmiszer-veszteséget megelőző intézkedések megtervezéséhez, a kommunikációs szakadék áthidalása az ellátási láncban potenciálisan élelmiszer-veszteséget okozó vállalkozások és az élelmiszer-adományozó humanitárius szereplők között, akik az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerfelesleget újraosztanák a rászorulók között. Bevezetés a ReS-Food módszertani keretrendszerbe Forrás: saját kivitelezés A ReS-Food módszertani keretrendszerrel kapcsolatos konkrét célok a következők: A jótékonysági szervezetek sikeres élelmiszerosztási folyamatának kialakításához szükséges összes eszköz és technika meghatározása Megkönnyíteni a többletélelmiszerek termelői és fogyasztói számára az uniós szabályozási keretben meghatározott vonatkozó előírások betartását (például az élelmiszerbiztonságra, az élelmiszer-higiéniára, a nyomon követhetőségre és a felelősségre vonatkozó előírások) A felesleges élelmiszerek forgalmazására vonatkozó uniós rendeletek egységes értelmezésének ösztönzése az EU-tagállamok szabályozó szervei által A döntéshozók (vezetők, menedzserek és igazgatók) kapacitásának javítása az élelmiszer-elosztás stratégiai tervezéséhez a szervezetük működésében. A fent említett célok segíteni fogják a célcsoportokat abban, hogy olyan új üzleti stratégiákat dolgozzanak ki és ültessenek át a gyakorlatba, amelyek ösztönzik a biztonságosabb és kényelmesebb módszerek bevezetését a minőségi élelmiszerek adományozásához és elosztásához. A jövőben a ReS-Food módszertan alapján kerül kidolgozásra a projekt soron következő eredménytermékei is, melyet széles körben fognak használni és alkalmazni a jótékonysági szervezetek és más érdekeltek. A ReS-Food módszertan felhasználói képesek lesznek minőségi paramétereket hozzárendelni az felelsleges élelmiszerek a feltérképezéshez, az élelmiszereket szétosztó civil szervezetek és az élelmiszer-ellátást biztosító vállalkozások a minőségirányításához. A felhasználók megismerhetik az élelmiszerek begyűjtéséhez és szétosztásához szükséges logisztikai támogatási igényeket is. A fehérgalléros alkalmazottak (vezetők: vezérigazgató, menedzserek, igazgatók, környezetvédelmi tisztviselők, üzemeltetési vezetők) képesek lesznek tervezni, megszervezni idejüket és tevékenységeiket, összegyűjteni az erőforrásokat, majd felvázolni azokat a kritériumokat, amelyeket végre kell hajtaniuk ahhoz, hogy elérjék az élelmiszerosztás azon szintjét, amelyet az uniós rendeletek és a legjobb gyakorlatok határoznak meg. Egy vállalkozás vagy szervezet a ReS-Food módszertani keretrendszert útitervként használhatja, hogy felfedezze, hogyan juthat el oda, ahová el akar jutni. A keretrendszer segít értékelni az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, majd a jövőbeli műveletek prioritások szerinti és reális módon történő megtervezését. A keretrendszer alkalmazásával a szervezetek javíthatják a fenntarthatóságot, csökkenthetik a költségeket, és hozzájárulhatnak a globális élelmezésbiztonság és a humanitárius szükségletek kezeléséhez. Az élelmiszerek begyűjtésére, szállítására, tárolására és elosztására vonatkozó uniós (vagy nemzeti) jogszabályok és normák teljes körű ismerete az első lépés az élelmiszer-begyűjtési és -elosztási folyamat sikeres megvalósításához. Az alábbi uniós és nemzeti dokumentumok relevánsak lehetnek: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52017XC1025(01) https://29september.eurofoodbank.org/wpcontent/uploads/2020/09/Infographics_EN.pdf https://food.ec.europa.eu/safety/food-waste/eu-actions-against-food-waste/food-donation_en https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-05/fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_donacijama_i_humanitarnoj_pomoci.html https://www.paragraf.rs/propisi/zakon-o-porezu-na-dodatu-vrednost.html https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2013_06_81_1699.html https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2018_12_118_2343.html https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2019_09_91_1811.html https://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/about-codex/members/detail/en/c/15564/ https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2022_12_156_2535.html https://www.fao.org/fao-who-codexalimentarius/about-codex/members/detail/en/c/15564/ https://narodne-novine.nn.hr/clanci/sluzbeni/2022_12_156_2535.html A Bizottság közleménye – Az élelmiszer-adományozásra vonatkozó uniós iránymutatások (2017/C 361/01): https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2017.361.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2017:361:TOC#ntr62-C_2017361HU.01000101-E0062 A Bizottság közleménye az élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerekről szóló iránymutatásról az élelmiszerekre vonatkozóan kiskereskedelmi tevékenységek, beleértve az élelmiszer-adományokat is 2020/C 199/01 C/2020/2941: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv:OJ.C_.2020.199.01.0001.01.HUN&toc=OJ:C:2020:199:TOC Útmutató az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez az élelmiszeriparban: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1218772/maradeknelkul_utmutato_ELELMISZERIPAR_webes.pdf/580e6f4d-b9b9-4756-02ce-0481970c3e05 Útmutató az élelmiszer-pazarlás megelőzéséhez a kereskedelmi szektorban: https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1218772/maradeknelkul_utmutato_KERESKEDELEM_webes.pdf/3e2165d8-c04f-bee3-0fdb-cf1d1e230897 A ReS-Food módszertani keretrendszer több tevékenységben foglalható össze, amelyek a következők: A jelenlegi vállalati/szervezeti gyakorlatok értékelése Az első lépés a vállalaton/szervezeten vagy a humanitárius kontextuson belüli jelenlegi gyakorlatok átfogó felmérése. Ez magában foglalja az élelmiszer-előállítás, -kezelés, -tárolás, -szállítás és -elosztás folyamatainak értékelését. Fontos azon kulcsfontosságú területek azonosítása is, ahol élelmiszer-veszteség és pazarlás fordul elő, és a mögöttes okok feltárása. Hasonlóképpen meg kell vizsgálni az adományozott élelmiszerek elosztásának meglévő módszereit, beleértve a logisztikát, a tárolást és a felügyeleti mechanizmusokat. Élelmiszer-hulladék audit elvégzése: Részletes élelmiszerhulladék-ellenőrzésre van szükség a keletkező élelmiszerfelesleg típusainak és mennyiségeinek számszerűsítéséhez és megértéséhez. Ez az értékelés segít a minták, a kiváltó okok és a potenciális fejlesztési területek azonosításában. Az élelmiszer-típusokra, -mennyiségekre, a felesleg okaira és előfordulási gyakoriságára vonatkozó adatokat fel kell jegyezni és meg kell vitatni. Célok és célkitűzések meghatározása Az értékelés alapján konkrét célokat és célkitűzéseket kell meghatározni az élelmiszer-veszteség és a hulladék keletkezésének csökkentésére, értékelni kell az élelmiszerfelesleg kezelésének módját, valamint javítani kell az adományozott élelmiszerek elosztásának hatékonyságát. Ezeknek a céloknak mérhetőnek és időhöz kötöttnek kell lenniük, és összhangban kell lenniük a vállalkozás/szervezet általános célkitűzéseivel és fenntarthatósági kezdeményezéseivel. Így a folyamatos javulás a kitűzött célok felé tett előrehaladás rendszeres nyomon követésével és felülvizsgálatával valósítható meg. Fontos a kapott adatok elemzése, a javításra szoruló területek azonosítása és a szükséges kiigazítások végrehajtása az élelmiszer-veszteség, az élelmiszer-felesleg keletkezésének és az adományozott élelmiszerek elosztásának optimalizálása érdekében. Megelőzés és minimalizálás Stratégiák végrehajtása az élelmiszer-veszteség és a hulladék keletkezésének megelőzésére és minimalizálására. Ez magában foglalhatja a következőket: A készletgazdálkodási rendszerek javítása a túlkészletezés vagy a romlandó termékek lejáratának csökkentése érdekében. A csomagolási és tárolási technikák javítása a termékminőség megőrzése és az eltarthatósági idő meghosszabbítása érdekében. Hatékony termelési tervezés és előrejelzések készítése a túltermelés és a későbbi pazarlás elkerülése érdekében. A személyzet oktatása és a tudatosság növelése az élelmiszer-veszteség és -pazarlás csökkentésének fontosságáról képzési programok és kommunikációs kampányok révén. A felesleges élelmiszerforrások azonosítása. A vállalkozáson belül be kell azonosítani és fel kell térképezni azokat a területeket, ahol élelmiszerfelesleg keletkezik. Ez magában foglalhatja a különböző termelési létesítményeket, piacokat, alkalmazotti étkezdéket, rendezvényhelyszíneket vagy bármely más olyan területet, ahol élelmiszert készítenek vagy szolgálnak fel. Az élelmiszerfelesleg-források átfogó azonosítása és a felesleg minőségének és mennyiségének megfelelő mérése rendkívül fontos a hatékony élelmiszermentés minőségirányításában.   Élelmiszer-adományozás kezelése Az adományozott élelmiszerek megfelelő kezelése rendkívül fontos a hatékony elosztás és a hulladék minimalizálása érdekében. Az élelmiszerbankokkal, jótékonysági szervezetekkel és más érintett szervezetekkel való partnerségek elengedhetetlenek a hatékony koordináció megteremtéséhez. Továbbá a vállalkozásoknak/egyéb szervezetnek szabványos működési eljárásokat (SOP) kell kialakítania az adományozott élelmiszerek kezelésére, tárolására és elosztására, és megfelelő nyomon követési és értékelési mechanizmusokat kell bevezetnie az adományozott élelmiszerek mennyiségének, minőségének és felhasználásának nyomon követésére, és végül mindezek alapján együttesen mérni az adományozott élelmiszerek elosztási folyamatának hatását és hatékonyságát. Kapacitásépítés A kapacitásépítés az alkalmazottak, beszállítók és partnerek számára szervezett képzéseket és programokat jelenti, amelyek célja jobban megérteni az élelmiszer-veszteséget, az élelmiszerfelesleg keletkezését és a hulladékcsökkentési stratégiákat, valamint a hatékony élelmiszeradományozási gyakorlatokat. A ReS-Food módszertani keretrendszer, mint a rendelkezésre álló

Bevezetés Az élelmiszer-pazarlás világszerte égető probléma. Csak az EU-ban évente mintegy 88 millió tonna élelmiszert dobnak ki a termelés és a fogyasztás minden szakaszában. Ez a pazarlás negatívan hat a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre. E problémák leküzdésére egy olyan, az élelmiszer-ellátási lánc érdekelt felei és a humanitárius szervezetek között létrejövő együttműködést javasolunk, melynek célja  az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-veszteség csökkentése, valamint az erőforrások felhasználásának optimalizálása. Azáltal, hogy az ehető élelmiszereket nem pazarolják el, hanem a veszélyeztetett népességcsoportok számára teszik azokat elérhetővé, az együttműködés kulcsfontosságú szerepet játszhat az élelmezésbiztonság és az éhezés problémájának kezelésében. A felesleges élelmiszerek újraelosztása biztosítja, hogy a létfontosságú élelmiszerek eljussanak azokhoz, akiknek nehézséget okoz a tápláló ételekhez való hozzáférés, így végső soron javul az egészségük és jólétük. Ráadásul válság- vagy vészhelyzetek idején az ilyen kezdeményezések növelik a társadalom ellenálló képességét is. Az élelmiszertermelők, -forgalmazók, -kereskedők, -fogyasztók és humanitárius szervezetek közötti együttműködés hatékonyabb és összehangoltabb élelmiszer-ellátási láncot eredményezhet. Az ilyen partnerségek elősegítik a felesleges élelmiszerek kezelésére és újraelosztására, az erőforrások felhasználásának optimalizálására és a pazarlás minimalizálására irányuló innovatív megközelítéseket. E kapcsolatok létrehozása fokozza az élelmiszerrendszeren belüli általános erőforrás-hatékonyságot.                     Egy másik fontos szempont a környezeti hatás. A hulladéklerakókban tárolt élelmiszerhulladék metánt termel, amely egy erős üvegházhatású gáz, és mint ilyen, jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A közös erőfeszítések hatékonyan csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását azáltal, hogy az élelmiszereket eladományozzák, ahelyett, hogy azok a hulladéklerakókba kerülnének. Következésképpen ezek a törekvések támogatják az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a környezeti fenntarthatóság előmozdítására irányuló globális kezdeményezéseket. Az élelmiszer-pazarlás sokrétű problémájának kezelése kollektív és együttműködő megközelítést igényel, amelybe az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi érdekeltjét be kell vonni. Kutatásaink azt mutatják, hogy a célzott képzés jelentős előnyökkel járhat az élelmiszer-pazarlás problémájának kezelésében az élelmiszer-ellátási lánc egészében. Ez magában foglalja az élelmiszerpazarlás környezeti hatásának felismerését, az élelmiszer-veszteséghez hozzájáruló tényezők megértését, a pazarlás csökkentésére irányuló megoldások azonosítását, valamint az élelmiszer-veszteség csökkentésére irányuló működési stratégiák kidolgozását, beleértve az adományozási kezdeményezéseket is. Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerpazarlás nemcsak gyakorlati, hanem erkölcsi kérdés is, mivel a világ népességének közel 12%-a éhezik. Az élelmiszer-pazarláshoz hozzájáruló logisztikai kihívások figyelembevétele és a digitális technológiák, mint lehetséges megoldások feltárása szintén fontos szempontok. Az Élelmiszermentési felmérés során kapott válaszok alapján megállapítható, hogy az élelmiszer-adományozás folyamatában a leggyakrabban előforduló nehézség az összehangolt rendszer hiánya – nincs olyan közös platform, ahol a két szereplő, egyrészt az élelmiszer-adományozó vállalkozások (éttermek, szupermarketek, szállodák, kávézók), másrészt a jótékonysági szervezetek/NGO-k/önkormányzatok kommunikálhatnának egymással. A másik probléma az egész folyamat hektikus jellege. A felesleges adagok mennyisége kiszámíthatatlan, és ad hoc kell adott szituációkban reagálni. Ezek az ad hoc döntések kihatással vannak arra a többletmunkára is, amelyet az alkalmazottaknak a felesleges élelmiszeradományozással kapcsolatban el kell végezniük. Amint az adományozás rutinná válik, a vállalkozásoknak át kell ütemezniük az élelmiszer-adományozás folyamatában részt vevő alkalmazottak munkafolyamatait. További problémák az infrastruktúra (tárolás, szállítási eszközök) hiánya, időhiány, munkaerőhiány, bürokrácia, összetett szabályozási kötelezettségek és időjárási problémák. Az ételkészítés során keletkező élelmiszer-felesleg termelés leggyakoribb okai a gyártás túllépése, a számítási hibák, a minőségellenőrzés és az emberi hiba. Ezek a tényezők a tervezés, a koordináció és a pontosság hiányára utalnak az ételkészítési folyamat során. Az élelmiszer-adományozással és -elosztással kapcsolatos vonatkozó szabályozások és szabványok betartásának biztosításával kapcsolatban néhány következtetést osztunk meg: A helyi, állami és közösségi előírások és irányelvek ismerete a leggyakoribb és legfontosabb gyakorlat az élelmiszer-adományozók és -átvevők körében. A megfelelőséget biztosító irányelvek és eljárások kidolgozása szintén széles körben elfogadott intézkedés, különösen a nagyobb élelmiszer-adományozási műveletek esetében. Az adományozott élelmiszerek tárolásával és kezelésével kapcsolatos személyzeti képzés biztosítása kulcsfontosságú szempont az élelmiszer-biztonság és -minőség biztosításában az élelmiszer-adományozási lánc egészében. Az élelmiszeradományok hatékony kezeléséhez valamilyen támogatásra van szükség, például további információkra, képzésre vagy fokozott tudatosságra. Az eredmények alapján egyértelműen szükség van erre a támogatásra, mivel az élelmiszer-adományok kezelésével kapcsolatban hiányosak lehetnek az ismeretek vagy a készségek. A Res-Food projekt különböző eredményeket dolgoz ki, amelyek célja: Képzés és tudatosság biztosítása az élelmiszertermelésben és -fogyasztásban érintett valamennyi szereplő számára, annak érdekében, hogy elsajátítsák az élelmiszer-veszteség és -pazarlás értékeléséhez, a megelőzési intézkedések megtervezéséhez (beleértve a politikákat, eljárásokat, stratégiákat stb.) és ezen intézkedések hatékonyságának nyomon követéséhez szükséges készségeket. Ez segíteni fogja az élelmiszer-ellátási lánc mentén működő szervezeteket abban, hogy csökkentsék az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék teljes mennyiségét. A beszállítói lánc valamennyi ágazatában működő, potenciálisan élelmiszer-felesleget termelő vállalkozások összekapcsolása olyan humanitárius szereplőkkel (NGOk, egyházközségek, önkormányzati szereplők stb.), amelyek élelmiszer-adományozási tevékenységet folytatnak, és amelyek a felesleges élelmiszer-mennyiséget emberi fogyasztásra újraosztják a rászorulók között (így például a szociális ellátórendszertől függő, tartósan munkanélküli, szegény, hajléktalan, eladósodott vagy súlyos pénzügyi problémákkal küzdő személyek). Képzés biztosítása a humanitárius szervezetek számára a felesleges élelmiszerek beszerzéséről és a biztonságos élelmiszeradományozásra vonatkozó iránymutatások kidolgozásáról. Azáltal, hogy ezeket a szervezeteket olyan ismeretekkel és készségekkel ruházzuk fel, amelyekkel hatékonyan tudnak kapcsolatot teremteni az élelmiszer-ellátási lánc különböző szereplőivel, hatékonyan férhetnek hozzá a felesleges élelmiszerekhez és újraeloszthatják azokat a rászorulók között. A biztonságos élelmiszeradományozásra vonatkozó egyértelmű iránymutatások kialakítása biztosítja továbbá, hogy az adományozott élelmiszerek jó minőségűek és biztonságosak legyenek, így elősegítve a közegészségügyet és megelőzve a potenciális kockázatokat. Ezekkel az intézkedésekkel a humanitárius szervezetek létfontosságú szerepet játszhatnak az élelmiszer-pazarlás gazdaságra, társadalomra és környezetre gyakorolt negatív hatásainak mérséklésében, miközben létfontosságú támogatást nyújtanak a kiszolgáltatott lakosságnak, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és együttérzőbb élelmiszerrendszerhez. A ReS-Food módszertani keretrendszer a RES-FOOD projekt második eredményterméke. Alapja egy háromdimenziós, lépésről lépésre felépített módszertan, amely az élelmiszermentési lánc végponttól végpontig történő irányítására épül. Az élelmiszer-mentési lánc végponttól végpontig történő irányítására szolgáló háromdimenziós módszertan (élelmiszer-ellátó – humanitárius szervezetek – rászorulók) keretében a keretrendszer a következőket tartalmazza: az élelmiszermentési folyamatban érintett helyszínek és infrastruktúra értékelése (távolságok, szállítási útvonalak, tároló létesítmények stb. figyelembevétele), az élelmiszermentési lánc időzítési és ütemezési szempontjainak értékelése (élelmiszer elérhetősége, a gyűjtés és elosztás időzítése stb.), koordináció, kommunikáció és partnerség az élelmiszer-mentési folyamat különböző szereplői között. Az alábbi ReS-Food módszertani keretrendszer dimenziói segíteni fogják a vállalkozásokat/szervezeteket az élelmiszer-veszteség és -pazarlás optimalizálásában, valamint az adományozott élelmiszereket szétosztó humanitárius szereplőket. A ReS-Food módszertani keretrendszer fő célja egy olyan megközelítés kidolgozása, mely segít kommunikálni a célt,azonosítani és kiválasztani a többletélelmiszer-termelőket, meghatározni a minőségi elfogadási kritériumokat élelmiszer-kategóriánként, valamint az élelmiszerek begyűjtéséhez és elosztásához szükséges logisztikai támogatási követelményeket biztosítani.