MODUL 1: ÉLELMISZERFELESLEG
Az élelmiszerfelesleg az élelmiszer-ellátási lánc minden pontján előfordulhat, a gazdaságtól az asztalig, melyet mennyiség, elérhetőség és nutritív követelmények alapján jellemeznek, és amely meghaladja az élelmiszerek iránti valós keresletet (1. ábra). Az így keletkező élelmiszerfelesleg általában élelmiszer-pazarlássá válik, amelyet napjaink egyik globális problémája.
Az élelmiszerhulladék komoly probléma az egész világon. Körülbelül 88 millió tonna ételfelesleg keletkezik évente csak az EU-ban, mind a termelés, mind a fogyasztás fázisaiban. Ennek a pazarlásnak káros hatása van a társadalomra, a gazdaságra és a környezetünkre egyaránt. A környezetre gyakorolt hatás látható az üvegházhatású gázok kibocsátásán (ez főleg metánt jelent), melyek a hulladéklerakókban keletkeznek az élelmiszerjellegű hulladékok bomlása során. Az élelmiszerfelesleggel rendelkező vállalkozások és az élelmiszerosztó karitatív szervezetek közötti együttműködés révén a felesleges élelmiszer a rászorulókhoz kerül, ahelyett, hogy a hulladéklerakóban kötne ki. Ez azt jelenti, hogy a felesleges élelmiszereket jótékonysági célokra fordítják, mielőtt élelmiszer-hulladékká válnának, csökkentve ezzel a hulladéklerakókban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátását. Az ilyen együttműködés eredménye az éghajlatváltozás mérséklése és a fenntarthatóság előmozdítása a Ho.Re.Ca.-ágazatban.
Javasolt az élelmiszer-ellátási lánc résztvevői és a humanitárius csoportok közötti együttműködési stratégia alkalmazása e problémák kezelésére az élelmiszer-veszteség és -pazarlás minimalizálása és az erőforrások maximális kihasználása érdekében.
A felesleges élelmiszerek újraelosztása garantálja, hogy azok az emberek, akik nem engedhetik meg maguknak a tápláló ételeket, létfontosságú tápanyagokhoz jutnak, így javítva általános egészségi állapotukat és jólétüket. Ezenkívül az ilyen típusú projektek erősítik a társadalom sokkhatásokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességét. Az élelmiszertermelők, forgalmazók, kereskedők, fogyasztók és humanitárius szervezetek együttműködésével hatékonyabb és jobban összehangolt élelmiszer-ellátási lánc jöhet létre. Az ilyen típusú együttműködések kreatív módszereket ösztönöznek a felesleges élelmiszerek kezelésére és elosztására, a rendelkezésre álló erőforrások legjobb kihasználása és a hulladék csökkentésére. Ezeknek a kapcsolatoknak a létrehozása javítja az élelmiszerrendszer általános erőforrás-hatékonyságát.
A felesleges élelmiszerek újraelosztása olyan probléma, amelyet az élelmiszer-ellátási láncban érintett valamennyi félnek átfogóan és együttműködve kell megközelítenie. Mivel nem lehet pontosan megjósolni, hogy mennyi felesleges élelmiszer fog keletkezni, az egész folyamat összetett volta a fő kihívás.
A Ho.Re.Ca. (Hotel, Étterem, és Vendéglátás), szupermarketek, és más élelmiszerláncok élelmiszerfelesleget generálnak (2. ábra), hiszen plusz vagy fel-nem-használt élelmet termelnek, amelyet szétoszthatnak, hogy csökkentsék az élelmiszerpazarlást. A vásárlói igények változása, a menü módosítása vagy az étkezéshez szükséges ételmennyiség túlbecslése miatt az éttermekben élelmiszerfelesleg keletkezhet. A konferenciák, partik és összejövetelek étkeztetését folytatócatering szolgáltatónál előfordulhat élelmiszerfelesleg, ha lemondás van, vagy a vártnál kevesebb a vendég. Az élelmiszerek széles választékát kínálják az olyan vállalkozások, mint a szupermarketek és élelmiszerláncok. A szupermarketekben több tényező miatt keletkezhet többlet élelmiszer: például a termék lejárati ideje, vizuális hibák, hibás csomagolás vagy túlkínálat.
A fast food szolgáltatók, a gyorséttermek és a nagyobb élelmiszerláncok többlet élelmiszert termelhetnek elsősorban a fogyasztói kereslet változása, az élelmiszer-előállítás hibái vagy a többletkészletet eredményező marketing kezdeményezések miatt. Élelmiszerfelesleg az élelmiszereket előállító és feldolgozó létesítményekben is létrejöhet. Ezek a gyárak hozzávalókat, csomagolt termékeket és feldolgozott élelmiszereket termelnek az élelmiszer láncok, a szupermarketek és a Ho.Re.Ca. szektor számára. Az élelmiszerfelesleg oka lehet a túlkínálat, a nem megfelelő termékcímkézés, a nem hatékony gyártósorok vagy a változó vásárlói preferenciák.
Az élelmiszerfelesleg mennyisége és változatai
Az ételkészítés során keletkező élelmiszerfelesleg leggyakoribb okai közé tartoznak az emberi hiba, a túltermelés, a nem megfelelő minőségellenőrzés és a helytelen számítások. Ezek az ételkészítési folyamat tervezésének, szervezésének és pontosságának hiányosságaira utalnak. Ezért az étkezések gondos összeállításával nagymértékben csökkenthető a túl sok étel fogyasztásának előfordulása, így megfelelő étkezéstervezés jelentősen csökkentheti a túlfogyasztást.
Az élelmiszerfelesleg kategorizálása
Az élelmiszerfelesleget több kategóriába kell sorolni, beleértve a gabonaféléket, a tejtermékeket, a gyümölcsöket, a zöldségeket és a készételeket. Ez az osztályozás segít jobban megérteni az élelmiszerfelesleg jellegét és lehetővé teszi a célzott újraelosztást. A legtöbb esetben az élelmiszerfelesleg csoportokba osztható, ahogy azt a 3. ábra is mutatja.
Az élelmiszer-minőség alapjai
A romlandó élelmiszerek érzékszervi jellemzőinek meg kell felelniük az élelmiszer-biztonságra és -minőségre vonatkozó ajánlott szabványoknak. A gyümölcsök és zöldségek nem mutathatnak romlásra utaló jeleket, mint például penész, rothadás vagy furcsa szagok kibocsátása. Az élelmiszer-minőségi előírások közé tartozik a termékek elfogadható szilárdsága, színe és megjelenése. A hús, a tojás és a tejtermékek sem mutathatják a romlás jeleit, például elszíneződést, kellemetlen szagot vagy nyálkásságot. Ennek biztosítása érdekében fontos a tárolási hőmérséklet figyelemmel kísérése.
Az olyan konzervek, mint a levesek, szószok, gyümölcs- és zöldségkonzervek; a csomagolt élelmiszerek, mint a sütemények, chipsek, kekszek és rágcsálnivalók; a szárazáruk, mint a rizs, tészta, magvak, bab -és gabonafélék; az ételízesítők, mint a szószok, öntetek, kenőanyagok és fűszerek; valamint az italok, mint a palackozott víz, gyümölcslevek, üdítők, kávé és tea példák a nem romlandó élelmiszerekre.
Az olyan készételek, mint az előre elkészített saláták, szendvicsek, tekercsek stb.; az olyan csemegekészítmények, mint a felvágottak, sajtos tálak és kész saláták; valamint a bankettek, büfék és partik maradékai mind készételnek minősülnek.
A pékségekből, kávézókból és éttermekből származó sütemények, extra kenyér és sütőipari termékek mind pékárunak minősülnek. Javasoljuk, hogy a pékárut a közvetítő által történő kiszállítástól számított 24 órán belül fogyasszák el. A töltelékeket tartalmazó pékáruk (például sajtos töltelék, pizzatöltelék, húsos töltelék vagy hot dog) a közvetítőtől való átvételtől számított 12 órán belül történő elfogyasztása alapvető fontosságú.
A főzés és az ételkészítés során felhasznált felesleges nyersanyagok és élelmiszer-készletek példák a többletösszetevőkre. A túlkészletezett vagy majdnem lejárt, de még mindig biztonságosan fogyasztható élelmiszereket felesleges készletnek nevezzük.
https://delishably.com/food-industry/Things-You-Shoul-Know-About-Food-Safety
Élelmiszerbiztonság
Az alapvető élelmiszer-biztonsági szabványok és előírások betartását megkönnyíti a regionális élelmiszer-biztonsági hatóságokkal és szabályozó szervekkel való együttműködés. Az élelmiszer-biztonsági szakértők útmutatásának és segítségének igénybevétele hozzájárulhat a megfelelő vizsgálati protokollok kialakításához és az eredmények helyes értelmezéséhez. Elektronikus adatbázisokat vagy szoftverrendszereket kell használni a minőségértékelési folyamat alapos nyilvántartására, beleértve az ellenőrzéssel kapcsolatos megállapításokat, a vizsgálati eredményeket és az elvégzett korrekciós intézkedéseket. A felesleges élelmiszerek minőségi paramétereinek folyamatos nyomon követésére és értékelésére szolgáló rendszer létrehozása igen hasznos. Ez magában foglalja az ismétlődő ellenőrzések és értékelések lefolytatását annak érdekében, hogy az élelmiszerfelesleg-előállítók következetesen betartsák a meghatározott minőségi paramétereket, valamint a minőségi iránymutatások rendszeres felülvizsgálatát és frissítését a visszajelzések, a tudományos fejlemények és az élelmiszer-biztonsági előírások módosításai alapján. A felesleges élelmiszerek állapotának felmérése az élelmiszerfelesleget előállító létesítményekben, például élelmiszerboltokban, éttermekben és élelmiszerláncokban helyszíni ellenőrzésként ismert. Az élelmiszer-biztonsági előírásoknak való megfelelés érdekében először a tárolóhelyeket, a kezelési gyakorlatokat és az általános tisztasági előírásokat kell értékelni. A többletélelmiszerek átadása során az egységesség fenntartása és az élelmiszerbiztonsági követelmények érvényesítése érdekében rendszeres vizsgálatokat, dokumentációt és minőségellenőrzést folytatnak. Az élelmiszer típusa, a regionális jogszabályok és a vállalati politika befolyásolhatja a pontos minőségi szabványokat és ellenőrzési eljárásokat. Az élelmiszerfelesleg értékeléséhez használt néhány minőségi kritériumot is feltüntetünk. A szemrevételezés az élelmiszerek általános megjelenésének és színének, tehát frissességének értékelésére szolgál. A penész és az elszíneződés a romlás jelei. A friss gyümölcsök és zöldségek például nem lehetnek rothadtak vagy penészesek; ezek romlásra utalnak. Mind a színnek, mind a megjelenésnek a megengedett határértékeken belül kell lennie. A hús, baromfi, hal, tejtermék vagy tojás nem mutathatja a romlás jeleit, például elszíneződést vagy nyálkásodást. Ha egy több tojást tartalmazó csomagban egy tojás eltörik, míg a többi tojás sértetlen marad, a sértetlen tojások adományozhatóak. Annak érdekében, hogy a végső címzett teljes mértékben tisztában legyen az élelmiszer-biztonsággal, a terméket higiénikus kartondobozba vagy más megfelelő tárolóedénybe kell csomagolni, és a csomagolást fel kell címkézni. A pékségekből származó élelmiszereken nem lehet penész vagy romlásra utaló jel. Az adományozott élelmiszereknek nem lehet furcsa vagy visszataszító íze vagy szaga, amely baktériumok fejlődésére vagy bomlásra utalhat. A kiváló minőségű élelmiszereknek általában elfogadható ízűnek és friss, kellemes aromájúnak kell lenniük. Az élelmiszer állagát és szerkezetét gondosan ellenőrzik, hogy az megfeleljen a kívánt jellemzőknek. A húsnak megfelelő állagúnak kell lennie, a gyümölcsöknek és zöldségeknek szilárdnak, az ételeknek pedig kellően frissnek, az állott vagy száraz ízek nem megengedettek. A csomagolás és a zárófólia állapotát értékelik. Az eltört vagy sérült csomagolás szennyeződéshez, vagy a termék minőségének romlásához vezethet. A zárófólia segíti a termék biztonságát és frissességét. Konzervek kis horpadásokkal adományozhatóak. Azokat a konzervdobozokat, amelyek szivárognak, felpúposodtak vagy mély horpadással rendelkeznek, és a benne lévő élelmiszer szennyeződéséhez vezethet, ki kell dobni. Annak megállapításához, hogy a további élelmiszer alkalmas-e az újraelosztásra, megvizsgálják a hátralévő eltarthatósági időt vagy a lejárati dátumokat. A hosszabb eltarthatósági idővel rendelkező termékek a legfontosabbak. Az élelmiszerbiztonság szempontjából különbséget kell tenni a “minőségmegőrzési idő” és a “fogyaszthatósági idő” között. A 4. ábra az adományozásra szánt élelmiszerek címkézésének illusztrációját mutatja.
Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a termék a minőségmegőrzési idő után is fogyasztható?
Célszerű szemrevételezéssel ellenőrizni az élelmiszer-biztonságot az adott élelmiszer jellegzetes szaga, a csomagolás sértetlensége, a rozsda vagy penész hiánya, rovarok és idegen testek jelenléte, valamint a megfelelő tárolási hőmérséklet alkalmazása alapján.
A csomagoláson feltüntetett egyértelmű allergén- és összetevő-információk alapvető fontosságúak az élelmiszerbiztonság biztosításhoz és a vásárlók tájékoztatásához a lehetséges érzékenységekről. A felesleges élelmiszerekre élelmiszer-biztonsági előírásokat és szabványokat kell alkalmazni, beleértve a megfelelő kezelési, tárolási és elkészítési módszereket. Ez biztosítja, hogy az élelmiszer megfeleljen az összes szükséges biztonsági előírásnak. A felesleges élelmiszerek címzettjei, pl. élelmiszerbankok vagy jótékonysági szervezetek, véleményezhetik az adományozott élelmiszerek megfelelőségét és minőségét. Ez a visszajelzés befolyásolja a jövőbeli adományozást és kiválasztási folymatokat, és hozzájárul az általános minőségértékeléshez.
Az adományozott élelmiszerek elfogadhatóságának és biztonságának biztosítása érdekében fontos a Ho.Re.Ca. ágazatból, a piacokról és más élelmiszerláncokból származó élelmiszerfeleslegek minőségi szabványainak meghatározása és feltérképezése. A jótékonysági szervezetek, élelmiszerbankok és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) a minőségi paraméterek azonosítására és feltérképezésére szolgáló szigorú módszerek alkalmazásával biztosíthatják, hogy a Ho.Re.Ca. ágazatból, a piacokról és más élelmiszerláncokból származó élelmiszerfelesleg megfeleljen a rászorulóknak történő újraelosztáshoz szükséges biztonsági és minőségi követelményeknek. Az élelmiszer-biztonság kifejezés azért született, hogy erősítse a fogyasztók bizalmát az általuk fogyasztott élelmiszerek iránt, és alapvető előfeltétele azok minőségének. Az 1996-ban Rómában megrendezett táplálkozási világfórumon arra a következtetésre jutottak, hogy az élelmezésbiztonság akkor áll fenn, ha mindenki fizikailag és anyagilag is hozzáfér a biztonságos, megfelelő mennyiségű, tápláló élelmiszerhez, amely mindenkor kielégíti az egészséges, aktív élethez nélkülözhetetlen szükségleteit.
Ha egy élelmiszer rendeltetésszerű fogyasztása nincs negatív hatással az emberi egészségre, akkor az emberi fogyasztás szempontjából biztonságosnak tekinthető. Ennek a folyamatnak az első lépése az átfogó minőségi szabályok megállapítása, amelyek pontosan meghatározzák a felesleges élelmiszerek minőségének értékelésére vonatkozó kritériumokat. Az esztétikum, az íz, az illat, a textúra, a csomagolás sértetlensége, a lejárati idő és a vonatkozó előírások a kritikus elemek közé tartoznak. A szigorú és releváns minőségi követelmények megállapításához a szabályozó hatóságokkal, az ipar képviselőivel és az élelmiszer-biztonsági szakemberekkel való együttműködésre van szükség a minőségi iránymutatások kialakítása érdekében. A fogyasztók érdekeinek védelméhez és a jobb tájékoztatásához számos mechanizmust alkalmaznak, többek között jogi korlátozásokat, rendszeres ellenőrzéseket, pontosabb élelmiszer-címkézést, biztosítási rendszer létrehozását és egyértelműbb jelöléseket az élelmiszerek minőségének javítása mellett. Az élelmiszer-minőséget és -biztonságot garantáló rendszerek lehetnek önkéntes (mint például az ISO 22000 – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a British Retail Consortium – Brit Kiskereskedelmi Konzorcium és az IFS, a Nemzetközi Élelmiszerszabvány) vagy kötelező (mint például a HACCP, veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok) jellegűek. Kritikus ellenőrzési pontok és veszélyelemzés, az élelmiszerbiztonság meghatározása, értékelése és ellenőrzése a nemzetközileg elismert HACCP-technika segítségével történik, amely minden más minőségi és élelmiszer-biztonsági rendszerbe integrálva van. Az ISO 22000 szabványcsalád az élelmiszeripar azon igényéből született, hogy olyan nemzetközi szabványt dolgozzanak ki, amely szabályozza az élelmiszerbiztonság irányítását “a gazdaságtól az asztalig”, és amelyet minden országban elfogadnak és elismernek. A nagy németországi, franciaországi és olaszországi kiskereskedelmi láncok kifejlesztették az IFS-szabványt a márkagyártók szabályozására. Integrálja a higiéniai szabványokat, a minőségirányítási rendszer követelményeit és a HACCP elveit. A BRC technikai szabványt úgy tervezték, hogy segítse a kiskereskedőket a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogi felelősségük teljesítésében. A Codex Alimentarius Bizottság az élelmiszerbiztonságért felelős nemzetközi ernyőszervezet (CAC).
Jogi Szabályozás
Bármilyen kapcsolódó tevékenység megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy tisztában legyen az élelmiszer-adományozásra, -gyűjtésre, -szállításra, -tárolásra és -elosztásra vonatkozó valamennyi alkalmazandó nemzeti és uniós jogszabállyal és szabvánnyal.
2017-ben az Európai Bizottság közzétette a Commission Communication (2017)/C 361/01-t, hogy iránymutatást nyújtson az élelmiszer-adományozással kapcsolatban, és tisztázza, hogy az uniós jog hogyan viszonyul a különböző élelmiszer-újraelosztási forgatókönyvekhez. A cél az volt, hogy a jelenlegi jogi struktúrán belül megszüntessék az élelmiszer-adományozást hátráltató akadályokat. Az iránymutatás, amely jogilag nem kötelező érvényű, nem helyettesíti a tagállamok által elfogadható nemzeti ajánlásokat. A következő linkgyűjteményen a legtöbb vállalkozás számára releváns nemzeti és uniós dokumentumokat talál:
EU
European Commision: Food Donation
EU Platform on Food Losses and Food Waste: Recommendations for Action in Food Waste Prevention
Szerbia
Zakon o donacijama i humanitarnoj pomoći
Zakon o porezu na dodatu vrednost
Horvátország
Pravilnik o doniranju hrane i hrane za životinje
Commission Notice providing guidance on food safety management systems for food retail activities, including food donations 2020/C 199/01 C/2020/2941
Magyarország
A guide to preventing food waste in the food industry
A guide to preventing food waste in the commercial sector
A több élelmiszer újraelosztásának megkönnyítése érdekében az iránymutatások elfogadása óta bizonyos módosítások történtek az uniós élelmiszer-higiéniai rendeletekben. A 2021/382 bizottsági rendelet például pontosítja a “fogyaszthatósági” és a “minőségmegőrzési idő” dátum használatát, különösen az élelmiszeradományokkal kapcsolatban. Az élelmiszer-biztonsági követelményeket, amelyek az élelmiszereket újraelosztó vállalkozásokra vonatkoznak, az uniós szabályok határozzák meg. Az ajánlások jogilag nem kötelező érvényűek, de a rendeletek igen. Az élelmiszerek újraelosztására az uniós iránymutatásokon túlmenően az élelmiszer-biztonságra vonatkozó nemzeti jogszabályok is alkalmazandóak lehetnek.
A szabványos működési eljárás (SOP; Standard Operating Procedure Example) egy olyan írásos dokumentum, amely pontos, átfogó útmutatást nyújt egy adott feladat vagy művelet megbízható és hatékony elvégzéséhez. A SOP-k létfontosságúak a következetesség fenntartása, a félreértések minimalizálása, a szabályok betartása, valamint a hatékonyság és a biztonság javítása szempontjából.
Az élelmiszer-biztonságot, a kezelési technikákat, a hőmérséklet-szabályozást, a nyomon követhetőséget és különösen a dokumentációs igényeket szükséges a megfelelő SOP-kban szabályozni. Az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzése és a legfontosabb tényező – az adományozott élelmiszer teljes biztonságának – biztosítása érdekében a higiéniai ellenőrzések, a HACCP-elvek, a nyomonkövethetőségi rendszerek, az allergénkezelés és a megfelelő kezelési technikák révén biztosítják a nemzeti és uniós előírások (Standard Operating Procedure Template) által előírt élelmiszerbiztonsági gyakorlatok tekintetében az elkészített SOP-k szigorú betartását.
Az élelmiszerfelesleg újraelosztása
A partner szerepétől függően az élelmiszer-adományok és -gyűjtések rendszere két platformra osztható (5. Ábra.):
- Élelmiszer-adományok platformja
- Platform az élelmiszerek gyűjtésére
Az élelmiszer-adományozókat fel kell világosítani és tájékoztatni kell a megfelelő élelmiszer-, csomagolási és címkézési irányelvekről, hogy a rendszer működhessen. Minden adományozónak meg kell határoznia saját egyedi szabályait az elfogadott adományozási elvek és a helyi hagyományok alapján. Mindentől függetlenül elsősorban a felesleges élelmiszerek újraelosztásával kapcsolatos általános irányelveket kell követni.
Az általános előírások a következők:
- ellenőrizze, hogy a közösségben az élelmiszer-adományozásra vonatkozó valamennyi szabály és/vagy törvény ismeretes-e,
- beszéljen az élelmiszergyűjtő vállalkozásokkal, például élelmiszerbankokkal, nem kormányzati szervezetekkel vagy közösségi központokkal, hogy meghatározza a konkrét igényeiket és követelményeiket
- hangolja össze az adományokat az élelmiszergyűjtő cégekkel, így megszervezve az adományozott élelmiszerek átvételét és/vagy szállítását,
- csak biztonságos és jó minőségű élelmiszert válasszon, elkerülve a lejárt vagy sérült élelmiszerek adományozását, és előnyben részesítve az olyan élelmiszereket, amelyek megfelelő arányban tartalmazzák az alapvető tápanyagokat,
- vegye figyelembe a diétás korlátozásokat és a gyakori ételallergiákat, és egyértelműen címkézze fel az adományozott élelmiszert a gyakori allergénekre, például diófélékre, tejtermékekre, gluténre vagy kagylókra való hivatkozással,
- az adományozott élelmiszereket úgy csomagolja, hogy megőrizze az élelmiszerek frissességét és sértetlenségét. Ez komoly logisztikai kihívást jelent, és innovatív megoldásokat igényel. Kövesse a helyes higiéniai gyakorlatot az élelmiszerek kezelése és a gyűjtőhelyekre történő szállítása során.
Az egyes adományozóknak konkrét iránymutatásokat kell kidolgozniuk, a közösség szokásaitól és az adományozás bevett elveitől függően.
Az élelmiszergyűjtés előnyeit optimalizáló, egyszerűsített folyamatot lehet létrehozni a megfelelő eljárások betartásával és nyitott kommunikációval mind az adományozók, mind a címzettek felé.
Az általános szabályok, amelyeket az élelmiszereket begyűjtő vállalkozásoknak követniük kell, a következő lépésekre vonatkoznak:
- Győződjön meg arról, hogy a közösségben mindenki tisztában van az élelmiszer-adományozásra vonatkozó szabályokkal és/vagy előírásokkal.
- Határozza meg az élelmiszergyűjtés lehetséges helyszíneit, beleértve az éttermeket, szupermarketeket, vendéglátóhelyeket, gazdaságokat vagy nyilvános rendezvényeket.
- Alakítsanak ki szövetségeket vagy megállapodásokat az érintett vállalkozásokkal a felesleges élelmiszerek rendszeres vagy alkalmi begyűjtésére.
- Tájékoztassa az adományozókat, hogy milyen típusú élelmiszereket fogadnak el, milyen típusú csomagolásra van szükség, és vannak-e speciális adományozási kritériumok.
- Állítson fel egy rendszeres ütemtervet, és tartsa be azt a következetes és hatékony élelmiszergyűjtés érdekében.
- Adjon egyértelmű utasításokat arra vonatkozóan, hogyan lehet felismerni, hogy az adományozott élelmiszer biztonságos élelmiszer-e, és adjon tájékoztatást az élelmiszer-biztonságról és az adományozott élelmiszer értékéről.
- Végezze el a begyűjtött élelmiszerek rendszeres minőségellenőrzését, mivel ezek kritikus fontosságúak a folyamatos minőség -és az élelmiszerbiztonság szempontjából.
- Vezessen pontos nyilvántartást az élelmiszergyűjtési tevékenységekről, beleértve a dátumokat, az élelmiszer-adományozó adatait, valamint az összegyűjtött élelmiszer típusát és mennyiségét. Lehetőség szerint vonja be és képezze ki az élelmiszergyűjtésben résztvevő önkénteseket.
- Fejezze ki háláját az élelmiszeradományozóknak a nagylelkűségükért. Ismerje el az élelmiszeradományozók nagyvonalúságát köszönőlevelek vagy köszönőkártyák segítségével.
A konkrét iránymutatásokat a közösségi gyakorlat és a bevett adományozási elvek függvényében kell meghatározni.
Fogalomtár
Pékáruk – ide tartoznak a kenyerek, zsemlék, sütemények, piték, péksütemények és muffinok – általában valamilyen gabonából származó lisztből vagy darából készülnek.
Minőségmegőrzési határidő (Best before expiry date) – az a nap vagy hónap, amely előtt az élelmiszert vagy italt meg kell enni vagy meg kell inni; az a dátum, amely után az élelmiszer vagy ital elkezd veszíteni minőségéből vagy ízéből. (Cambridge dictionary)
Adomány – pénz vagy áru, amelyet egy személy vagy szervezet megsegítésére adnak, vagy az adományozás ténye. (Cambridge dictionary)
Többlet (leltár) – az elfogadható, elvárt vagy ésszerűnél nagyobb mennyiség. (Cambridge dictionary)
Lejárati idő (Expiration date) – egy eladásra szánt termék, különösen élelmiszer vagy gyógyszer csomagolásán feltüntetett dátum, amely után a terméket már nem lehet értékesíteni, és nem szabad felhasználni. (Cambridge dictionary)
HACCP –A veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) egy olyan rendszer, amely azonosítja, értékeli és ellenőrzi az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető tényezőket. Ezt az élelmiszeripari vállalkozások alkalmazzák az élelmiszerek biztonságos előállításának, tárolásának és szállításának biztosítása érdekében. (EFSA definition)
Nem romlandó élelmiszerek – kamrában vagy szobahőmérsékleten tárolhatók és nem áll fenn a közeli megromlás veszélye. A nem romlandó élelmiszereket nevezhetjük tartós élelmiszereknek, polcos élelmiszereknek vagy olyan élelmiszereknek is, amelyeket nem kell hidegen tartani. A nem romlandó élelmiszerek közé tartozik a mogyoróvaj, a rizs, a gyümölcs- és zöldségkonzervek, a kekszek és az üveges tésztaszószok. (Cambridge dictionary)
Romlandó élelmiszerek – olyan élelmiszerek, amelyek könnyen megromlanak, tönkremennek vagy nem biztonságosak, ha nem tartják őket bizonyos hőmérsékleten. Ezeket az élelmiszereket megfelelően kell tárolni, és hűtőszekrényben vagy fagyasztóban kell elhelyezni. A romlandó élelmiszereket friss élelmiszereknek vagy hidegen tartandó élelmiszereknek is nevezhetjük, illetve olyan élelmiszereknek, amelyeket azonnal el kell helyezni a megfelelő helyre. A romlandó élelmiszerek közé tartoznak a húsok, a baromfi, a hal, a tejtermékek és még a főtt maradékok is. (Cambridge dictionary)
Fogyasztásra kész élelmiszer – A gyártó által főzés vagy egyéb feldolgozás nélkül közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszer. (EFSA definition).
Szendvics – hússzeletek vagy -darabok, sajtok, saláták stb., amelyeket két kenyérdarab közé tesznek, és amelyeket az a személy tart össze, aki felkapja őket, amikor készen áll az evésre. (Cambridge dictionary)
Eltarthatósági idő – az az időtartam, ameddig egy termék, különösen élelmiszer, az üzletben tárolható, mielőtt túl öreg lenne ahhoz, hogy eladható vagy felhasználható legyen. (Cambridge dictionary)
Felesleg – a szükségesnél nagyobb mennyiség. (Cambridge dictionary)
Felhasználási idő – az élelmiszer, gyógyszer stb. dobozára nyomtatott dátum, amely azt jelzi, hogy az adott dátum után már nem biztonságos a termék felhasználása. (Cambridge dictionary)
Önkéntes – olyan személy, aki önkéntesen, kényszer vagy fizetés nélkül tesz valamit, különösen másoknak segít. (Cambridge dictionary)
Hivatkozások
- EU Platform on Food Losses and Food Waste (2019). Recommendations for Action
- European Commission (2018). EU guidelines on food donation (2017/C 361/01), Official Journal of the European Union
- European Commission. (2019). Study on food donation and food waste prevention in the EU. https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/safety/docs/fw_eu-actions_study_food_donation_2019_en.pdf
- European Commission. (2020). COMMISSION NOTICE providing guidance on food safety management systems for food retail activities, including food donations (2020/C 199/01). Official Journal of the European Union, 57.
- European Commission. (2020, June 12). 2020/C 199/01 – Commission Notice providing guidance on food safety management systems for food retail activities, including food donations. Official Journal of the European Union, 63. Retrieved from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2020:199:FULL&from=EN
- European Commission. (2022, September 16). Commission Notice on the implementation of food safety management systems covering Good Hygiene Practices and procedures based on the HACCP principles, including the facilitation/flexibility of the implementation in certain food businesses 2022/C 355/01. Official Journal of the European Union, 65. Retrieved 8 11 2023 from https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=OJ%3AC%3A2022%3A355%3AFULL
- European Committee for Standardization. (2020). EN 12875:2020 – Foodstuffs – Determination of nitrite content. https://www.en-standard.eu/csn-en-12875-foodstuffs-determination-of-nitrite-content/
- Food and Agriculture Organization of the United Nations. (2018). Food loss and waste reduction: A guide for foodservice establishments. http://www.fao.org/3/i8294en/I8294EN.pdf
- Food and Drug Administration. (2020). Food Safety Modernization Act (FSMA). https://www.fda.gov/food/food-safety-modernization-act-fsma
- Food Banks BC . (2018). Perishable Food Recovery: A Step-by-Step Guide. Retrieved from kamloopsfoodbank: https://www.kamloopsfoodbank.org/wp-content/themes/food-bank/pdf/food-recovery-manual.pdf
- Food Waste Reduction Alliance. (2016). Best practices and emerging solutions toolkit: A guide to reducing food waste through donation. https://fpra.ca/wp-content/uploads/2019/08/FWRA-Toolkit.pdf
- FoodDrinkEurope, EuroCommerce, FEBA . (2016). Every Meal Matters: Food Donation Guidelines. Retrieved August 11, 2023, from https://www.fooddrinkeurope.eu/wp-content/uploads/2021/09/6194-FoodDrink-Europe-Every_Meal_Matters-1.pdf
- (2017). Guidance on food donation and food waste prevention in the food and drink industry. https://www.fooddrinkeurope.eu/uploads/publications_documents/Food_Donation_Study.pdf
- Garcia-Garcia, G., Woolley, E., Rahimifard, S., Colwill, J., White, R., & Needham, L. (2017). A methodology for sustainable management of food waste. Waste and Biomass Valorization, 8(6), 2209-2227. https://29september.eurofoodban.org/wp-content/uploads/2020/09/Infographics_EN.pdf in Food Waste Prevention https://food.ec.europa.eu/system/files/2021-05/fs_eu-actions_action_platform_key-rcmnd_en.pdf
- International Organization for Standardization. (2020). ISO 22000:2018 – Food safety management systems – Requirements for any organization in the food chain. https://www.iso.org/standard/65464.html
- International Organization for Standardization. (2020). ISO 9001:2015 – Quality management systems – Requirements. https://www.iso.org/standard/62085.html
- Ministry of agriculture of Croatia – https://poljoprivreda.gov.hr/istaknute-teme/hrana-111/sprjecavanje-nastanka-otpada-od-hrane/222
- National Restaurant Association. (2021). ServSafe: Food safety training and certification. https://www.servsafe.com/
- Nitzsche, P., Simba, A., & Gourmelon, G. (2020). Analyzing the drivers of food waste generation in the hospitality sector: A case study of hotel restaurants. Sustainability, 12(9), 3586. doi:10.3390/su12093586
- Ockerman, H. W., & Basu, L. (2017). Encyclopedia of meat sciences (2nd ed.). Academic Press.
- Oragui, D. (2023, August 6). How to Create an Effective Standard Operating Procedure (SOP). Retrieved from Helpjuice: https://helpjuice.com/blog/standard-operating-procedure
- World Resources Institute. (2019). The business case for reducing food loss and waste: Catering and restaurants. https://www.wri.org/research/business-case-reducing-food-loss-and-waste-catering-and-restaurants